Bruttó egymillió vagy alig 350 ezer - ezek a legjobban fizető alapszakos diplomák képzésterületenként

A legjobban az államtudományi képzések fizetnek, a legrosszabbul a jogi és a bölcsész szakok. A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as adatai alapján összeállítottuk, melyek azok az alapszakok egyes képzésterületeken belül, amelyekkel a frissdiplomás pályakezdők a legjobb fizetést kaphatják.

  • Székács Linda

A Diplomás Pályakövetési Rendszerben jelenleg a 2020/21-es tanévben végzett hallgatókra vonatkozó adatok érhetők el. Ez azt jelenti tehát, hogy a 2023 végéhez képest körülbelül 1-2 éve munkába állt végzettekre vonatkozó adatok láthatók és az, hogy ők 2023-ban mennyit kerestek a - feltehetően első - munkahelyükön.

Ezek alapján ahány képzésterület, annyi féle fizetés jellemző a különböző alapszakos diplomákra.

A katonai infokommunikáció alapszakon végzettek fizetése például már pályakezdőként is meghaladta a bruttó egymillió forintot. De nem igazán panaszkodhatnak az informatikai és mérnöki alapképzéseken végzett pályakezdők sem, hiszen a legjobban fizető alapszakok esetében nekik is jóval meghaladja a fizetésük a bruttó 600-650 ezer forintot, de egyes esetekben a 700 ezret is.

Ellenben a jogi, bölcsész és társadalomtudományi képzéseken tanulók nem igazán számíthatnak magas fizetésekre pályakezdőként, de sajnos valószínűleg később sem.

Ezeken a képzésterületeken még a legjobban kereső pályakezdők fizetése is csak bruttó 384-446 ezer forint között alakult, ami nettóban körülbelül 255-296 ezer forintot jelent, amennyiben a pályakezdő már betöltötte a 25. életévét és nem jogosult a személyijövedelemadó-kedvezményre.

Mutatjuk a legjobban fizető alapszakokat képzésterületenként, mellette a fizetések bruttó összegével:

Agrár

  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök - 652 945 Ft
  • állattenyésztő mérnöki - 580 391 Ft
  • földmérő és földrendező mérnöki - 461 447 Ft

Államtudományi

  • katonai infokommunikáció - 1 092 490 Ft
  • katonai vezetői - 934 838 Ft
  • katonai logisztika - 878 908 Ft

Bölcsészettudományi

  • germanisztika - 448 664 Ft
  • anglisztika - 394 664 Ft
  • szlavisztika - 394 659 Ft

Gazdaságtudományi

  • vállalati pénzügyek - 563 070 Ft
  • nemzetközi gazdálkodás - 535 086 Ft
  • emberi erőforrások - 497 514 Ft

Informatika

  • mérnökinformatikus - 719 587 Ft
  • üzemmérnök-informatikus - 680 781 Ft
  • programtervező informatikus - 618 072 Ft

Jog

  • személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási - 377 378 Ft
  • igazságügyi igazgatási - 362 476 Ft

Műszaki

  • molekuláris bionika mérnöki – 684 263 forint Ft
  • villamosmérnöki – 656 848 Ft
  • energetikai mérnöki – 608 437 Ft

Művészet

  • televíziós műsorkészítő - 446 961 Ft
  • média design - 407 235 Ft
  • formatervezés - 384 191 Ft

Orvos- és egészségtudományi

  • orvosi diagnosztikai analitikus - 488 237 Ft
  • ápolás és betegellátás - 439 933 Ft
  • egészségügyi gondozás és prevenció - 399 456 Ft

Sporttudományi

  • sportszervező - 494 578 Ft
  • rekreáció és életmód - 360 151 Ft
  • edző - 352 660 Ft

Társadalomtudomány

  • nemzetközi tanulmányok - 406 568 Ft
  • politikatudományok - 405 417 Ft
  • kommunikáció- és médiatudomány - 389 027 Ft

Természettudomány

  • matematika - 614 651 Ft
  • fizika - 581 848 Ft
  • kémia - 454 276 Ft

A felsorolásból kihagytuk a pedagógusképzéseket, hiszen a korábbi fizetési adatok már nem relevánsak. A kormány törvénytervezete szerint ugyanis a pályakezdők, vagyis gyakornokok bérét 2025-ben bruttó 640 900 forintban maximalizálják. Erről itt írtunk bővebben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.