A legjobban az államtudományi képzések fizetnek, a legrosszabbul a jogi és a bölcsész szakok. A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as adatai alapján összeállítottuk, melyek azok az alapszakok egyes képzésterületeken belül, amelyekkel a frissdiplomás pályakezdők a legjobb fizetést kaphatják.
A Diplomás Pályakövetési Rendszerben jelenleg a 2020/21-es tanévben végzett hallgatókra vonatkozó adatok érhetők el. Ez azt jelenti tehát, hogy a 2023 végéhez képest körülbelül 1-2 éve munkába állt végzettekre vonatkozó adatok láthatók és az, hogy ők 2023-ban mennyit kerestek a - feltehetően első - munkahelyükön.
Ezek alapján ahány képzésterület, annyi féle fizetés jellemző a különböző alapszakos diplomákra.
A katonai infokommunikáció alapszakon végzettek fizetése például már pályakezdőként is meghaladta a bruttó egymillió forintot. De nem igazán panaszkodhatnak az informatikai és mérnöki alapképzéseken végzett pályakezdők sem, hiszen a legjobban fizető alapszakok esetében nekik is jóval meghaladja a fizetésük a bruttó 600-650 ezer forintot, de egyes esetekben a 700 ezret is.
Ellenben a jogi, bölcsész és társadalomtudományi képzéseken tanulók nem igazán számíthatnak magas fizetésekre pályakezdőként, de sajnos valószínűleg később sem.
Ezeken a képzésterületeken még a legjobban kereső pályakezdők fizetése is csak bruttó 384-446 ezer forint között alakult, ami nettóban körülbelül 255-296 ezer forintot jelent, amennyiben a pályakezdő már betöltötte a 25. életévét és nem jogosult a személyijövedelemadó-kedvezményre.
Mutatjuk a legjobban fizető alapszakokat képzésterületenként, mellette a fizetések bruttó összegével:
Agrár
Államtudományi
Bölcsészettudományi
Gazdaságtudományi
Informatika
Jog
Műszaki
Művészet
Orvos- és egészségtudományi
Sporttudományi
Társadalomtudomány
Természettudomány
A felsorolásból kihagytuk a pedagógusképzéseket, hiszen a korábbi fizetési adatok már nem relevánsak. A kormány törvénytervezete szerint ugyanis a pályakezdők, vagyis gyakornokok bérét 2025-ben bruttó 640 900 forintban maximalizálják. Erről itt írtunk bővebben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
