Bruttó egymilliós átlagfizetést kereshetnek ezzel az államtudományi képzéssel a pályakezdők

Az államtudományi képzésekkel átlagosan bruttó 690 ezer forintot kereshetnek a friss diplomások.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikája szerint a katonai kommunikáción végzett hallgatók számíthatnak a legmagasabb fizetésre az államtudományi szakok közül. A friss diplomások átlagosan bruttó 1 092 490 forintot keresnek ezzel a munkával.

A statisztikák szerint az első munkavégzésig eltelt idő száma ebben az esetben 0,76 hónap. A vizsgált időszakban összesen 21 fő végzett ezen a szakon, amit átlagosan 8 aktív félév alatt végeztek el.

A második legjobban kereső munka a kategóriában a katonai vezető bruttó 934 838 forintos átlagkeresettel. Harmadik helyre pedig a katonai logisztika került, ahol bruttó 878 908 forintot kereshetnek átlagosan havonta a pályakezdők.

Az államtudományi képzések átlagos bruttó havi jövedelme:

  • bűnügyi: 746 150 forint
  • katonai infokommunikáció: 1 092 490 forint
  • katonai logisztika: 878 908 forint
  • katonai vezetői: 934 838 forint
  • közigazgatás-szervező: 404 642 forint
  • nemzetközi igazgatási: 512 079 forint
  • rendészeti: 708 351 forint
  • rendészeti igazgatási: 588 315 forint
Az alapszakos államtudományi képzéseknél átlagosan 1,12 hónap az első munkavégzésig eltelt idő. A végzetteknek pedig a 65,82 százaléka végez diplomás munkát.
November 15-ig lehet jelentkezni a keresztféléves felvételin meghirdetett szakok képzéseire. Ebből a cikkünkből megtudhatjátok, hogy milyen átlagjövedelemre számíthatnak a tavalyi legnépszerűbb keresztféléves szakok elvégzői:
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.