Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadnotok, ha részt vesztek a HVG Állásbörzén

November 6-án kezdődik a HVG Állásbörze a MOM Sportközpontban és online, ahol több ezer állásajánlatot találhattok. Mutatjuk, hogyan készüljetek az eseményre.

  • Eduline

A HVG az elmúlt évek tapasztalatai alapján összegyűjtött 5 hasznos tippet, ami segít abban, hogy a legtöbbet hozzátok ki a rendezvényből.

1. Készüljetek fel előre

Az önéletrajz elkészítése előtt érdemes átgondolnotok, hogy pontosan milyen típusú munkákat is szeretnétek keresni. Emellett érdemes azt is megszabnod magadnak, hogy mennyi a havi nettó kereset, amely alatt már nem vállalnál munkát.

2. Nézzétek végig a kiállítók listáját

A kiskereskedelmitől kezdve az ipari cégekig számos különböző vállalattal találkozhattok majd a börzén. Ezért érdemes lehet még otthon kinéznetek azokat, amelyeket biztosan fel szeretnétek keresni a nap folyamán.

Az állásbörze kiállítóinak listája innen érhető el.

3. Vigyetek magatokkal önéletrajzot

Bár az önéletrajz akkor igazán jó, ha az adott cégre és pozícióra van megírva, azonban sokat könnyíthet a dolgotokon, ha előre elkészítetek egy alap CV-t, amit utána már sokkal könnyebb lesz egy pályázat során finomítanotok.

4. Fontos a megfelelő kinézet

Mivel az Állásbörzén potenciális munkákkal találkozhattok, fontos, hogy ne szabadidős ruhában jelenjetek meg. Öltözzetek kicsit elegánsabban a jó első benyomás érdekében.

5. Online részvétel esetén is kérdezzetek bátran

Ha online vesztek részt az eseményen, akkor a kiállítók standjait virtuálisan tekinthetitek meg, ahol a chaten fel is tehetitek a munkákkal kapcsolatos kérdéseiteket. Emellett érdemes lehet előre nézelődni a webelőadások között, hogy melyek azok, amiket meg szeretnétek hallgatni online.

A HVG Állásbörzéjét 2024. november 6. és 7. között a MOM Sportközpontban nézhetitek meg személyesen. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.