A reálkereset nagyobb mértékben nőtt, mint a fogyasztói árak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 ezer forint volt júniusban – írta meg a hvg.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján. Ez 13,3 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusihoz képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki. A reálkereset 9,3%-kal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7%-os növekedése mellett.
Az idei január–június közötti időszakot nézve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
