Többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor, de a külföldi munkavállalók száma is nőtt

Több mint kétszázezren voltak munkanélküliek júliusban.

  • Tornyos Kata

Júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 4 millió 765 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A férfi foglalkoztatottak létszáma kismértékben, 2 millió 501 ezer főre csökkent, a nőké pedig 29 ezerrel, 2 millió 245 ezer főre nőtt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 580 ezer fő dolgozott, 26 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma 2109 ezer főre nőtt, a közfoglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 57 ezer főre csökkent.

A 2024. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek között 4 millió 746 ezer volt. Míg az összlétszám érdemben nem változott, addig a férfi foglalkoztatottak létszáma kismértékben, 2 millió 501 ezerre csökkent, a nőké pedig 29 ezerrel, 2 millió 245 ezerre nőtt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, az összes munkanélküli 37%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35%-a legalább egy éve keresett állást. A nyilvántartott álláskeresők létszáma július végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 224 ezerre csökkent.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.