Évek óta az egyik legkeresettebb szak a gazdálkodási és menedzsment az egyetemi felvételin. Idén összesen 6801-en jelölték meg első helyen.
A gazdálkodási és menedzsment alapszakon a ponthatárok tavaly is magasak voltak, így idén is nagy versenyre kell számítania a jelentkezőknek. Azoknak, akik nappali munkarendű, magyar nyelvű, államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkeztek 407 pontot kellett elérniük, míg az angol nyelvű képzés ponthatára 413 volt.
Mennyi a diplomás átlagfizetés?
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a gazdálkodási és menedzsment alapképzés elvégzése után a bruttó átlag jövedelem 488 035 forint. ami (SZJA-mentesség nélkül) nettó 324 ezer forintos keresetet jelent. Ez az összeg magasabb, mint a gazdaságtudományok képzéseivel elérhető átlagos bruttó kereset, ami a DPR szerint 472 872 forint.
Az átlagnál (1,4 hónap) kicsivel kevesebb az első munkavégzésig eltelt hónapok száma is, ami a szak esetében 1,38 hónapot jelent.
A friss diplomások közül a gazdálkodási és menedzsment szakkal a legtöbben magasan képzett ügyintéző pozíciókba kerülnek. A még szintén gyakori munkakörökbe tartozik: az átlagos irodai adminisztrátor, a könyvelő és a kereskedelmi ügyintéző is.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
