Mennyit lehet keresni friss diplomásként a gazdálkodási és menedzsment szakkal?

Évek óta az egyik legkeresettebb szak a gazdálkodási és menedzsment az egyetemi felvételin. Idén összesen 6801-en jelölték meg első helyen.

A gazdálkodási és menedzsment alapszakon a ponthatárok tavaly is magasak voltak, így idén is nagy versenyre kell számítania a jelentkezőknek. Azoknak, akik nappali munkarendű, magyar nyelvű, államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkeztek 407 pontot kellett elérniük, míg az angol nyelvű képzés ponthatára 413 volt.

Mennyi a diplomás átlagfizetés?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a gazdálkodási és menedzsment alapképzés elvégzése után a bruttó átlag jövedelem 488 035 forint. ami (SZJA-mentesség nélkül) nettó 324 ezer forintos keresetet jelent. Ez az összeg magasabb, mint a gazdaságtudományok képzéseivel elérhető átlagos bruttó kereset, ami a DPR szerint 472 872 forint.

Az átlagnál (1,4 hónap) kicsivel kevesebb az első munkavégzésig eltelt hónapok száma is, ami a szak esetében 1,38 hónapot jelent.

A friss diplomások közül a gazdálkodási és menedzsment szakkal a legtöbben magasan képzett ügyintéző pozíciókba kerülnek. A még szintén gyakori munkakörökbe tartozik: az átlagos irodai adminisztrátor, a könyvelő és a kereskedelmi ügyintéző is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.