Ezekben az európai városokban a legdrágább saját lakást vásárolni

Bár Budapesten is az egekben vannak a lakásárak, közel sem itt kerül a legtöbbe saját lakást vásárolni. Mutatjuk, milyenek az árak más európai városokban.

  • Székács Linda

Albérlet vagy lakás? Lakbér vagy hitel? Huszonévesen biztos, de még utána is fejtörést okozhat a legtöbbeknek ezekre a kérdésekre a válasz.

Számos kutatás világított már rá arra, hogy a Z generációs, tehát az 1997 és 2012 között született fiatalokat leginkább a lakhatási költségek aggasztják a jövőjükkel kapcsolatban. Az egekben lévő és továbbra is emelkedő árak miatt a lakásvásárlás szinte lehetetlennek tűnik, de az albérlet fizetése is sokaknak problémát okoz. Budapesten például a havi albérlet összege átlagosan 250 ezer forint között mozog. Ennyit egy egyedül élő, egy keresetből gazdálkodó huszonéves valószínűleg nem tud kifizetni, így a legtöbben legalább egy, de vannak, akik több lakótárssal együtt élnek. A lakásvásárláson gondolkodók pedig még nehezebb helyzetben vannak; a négyzetméterárak akár az egymillió forintot is megközelíthetik, sőt, egyes részein a fővárosnak meg is haladják ezt az összeget.

De még így sem Budapest a legdrágább európai város lakhatás szempontjából.

A Visit World összesítése szerint ezt a nem túl vonzó címet Franciaország fővárosa, Párizs birtokolja 2024-ben, ahol a lakások átlagára 620 ezer euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon átszámítva körülbelül 245 millió forint. Ez négyzetméterenként körülbelül 13 710 eurós átlagárat jelent, ami 5,4 millió forint.

Nem sokkal marad le Párizstól a második helyre kerülő London, Anglia fővárosa sem, ahol a lakások jelenlegi átlagára 581 ezer euró, vagyis 223,5 millió forint, míg a harmadik helyen lévő Luxemburgban átlagosan 557 ezer euróba, vagyis 220 millió forintba kerül egy saját otthon.

A lista ezt követően a következőképp alakul:

  • Stockholm, Svédország - 426 000 euró (168,3 millió forint)
  • Bern, Svájc - 410 000 euró (162 millió forint)
  • Amszterdam, Hollandia - 406 000 euró (160 millió forint)
  • Oslo, Norvégia - 404 000 euró (159,6 millió forint)
  • Koppenhága, Dánia - 371 000 euró (146,5 millió forint)
  • Helsinki, Finnország - 364 000 euró (144 millió forint)
  • Dublin, Írország - 352 000 euró (139 millió forint)

A lakásárak szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik Kelet-Európában, azon belül is a balkáni országokban élnek. A kontinensen Moldova fővárosában, Kisinyovban a legalacsonyabbak a lakásárak: itt átlagosan 57 ezer euróba kerül egy otthon, ami átszámítva 22,5 millió forint. Ezt követi Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa 65 ezer euróval (25,7 millió forint), majd a boszniai Szarajevó 76 ezer euróval (30 millió forint).

A top 10 legolcsóbb lakásárakkal rendelkező európai város listájába belefért még az albániai Tirana, Fehéroroszország fővárosa, Minszk, a montenegrói Podgorica, Bulgária fővárosa, Szófia, Kijev, Bukarest, majd a lett főváros, Riga.

Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy ezekben az országokban teljesen máshogy alakulnak a fizetések és a megélhetési költségek is, mint Nyugat-Európában.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.