Bár Budapesten is az egekben vannak a lakásárak, közel sem itt kerül a legtöbbe saját lakást vásárolni. Mutatjuk, milyenek az árak más európai városokban.
Albérlet vagy lakás? Lakbér vagy hitel? Huszonévesen biztos, de még utána is fejtörést okozhat a legtöbbeknek ezekre a kérdésekre a válasz.
Számos kutatás világított már rá arra, hogy a Z generációs, tehát az 1997 és 2012 között született fiatalokat leginkább a lakhatási költségek aggasztják a jövőjükkel kapcsolatban. Az egekben lévő és továbbra is emelkedő árak miatt a lakásvásárlás szinte lehetetlennek tűnik, de az albérlet fizetése is sokaknak problémát okoz. Budapesten például a havi albérlet összege átlagosan 250 ezer forint között mozog. Ennyit egy egyedül élő, egy keresetből gazdálkodó huszonéves valószínűleg nem tud kifizetni, így a legtöbben legalább egy, de vannak, akik több lakótárssal együtt élnek. A lakásvásárláson gondolkodók pedig még nehezebb helyzetben vannak; a négyzetméterárak akár az egymillió forintot is megközelíthetik, sőt, egyes részein a fővárosnak meg is haladják ezt az összeget.
De még így sem Budapest a legdrágább európai város lakhatás szempontjából.
A Visit World összesítése szerint ezt a nem túl vonzó címet Franciaország fővárosa, Párizs birtokolja 2024-ben, ahol a lakások átlagára 620 ezer euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon átszámítva körülbelül 245 millió forint. Ez négyzetméterenként körülbelül 13 710 eurós átlagárat jelent, ami 5,4 millió forint.
Nem sokkal marad le Párizstól a második helyre kerülő London, Anglia fővárosa sem, ahol a lakások jelenlegi átlagára 581 ezer euró, vagyis 223,5 millió forint, míg a harmadik helyen lévő Luxemburgban átlagosan 557 ezer euróba, vagyis 220 millió forintba kerül egy saját otthon.
A lista ezt követően a következőképp alakul:
A lakásárak szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik Kelet-Európában, azon belül is a balkáni országokban élnek. A kontinensen Moldova fővárosában, Kisinyovban a legalacsonyabbak a lakásárak: itt átlagosan 57 ezer euróba kerül egy otthon, ami átszámítva 22,5 millió forint. Ezt követi Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa 65 ezer euróval (25,7 millió forint), majd a boszniai Szarajevó 76 ezer euróval (30 millió forint).
A top 10 legolcsóbb lakásárakkal rendelkező európai város listájába belefért még az albániai Tirana, Fehéroroszország fővárosa, Minszk, a montenegrói Podgorica, Bulgária fővárosa, Szófia, Kijev, Bukarest, majd a lett főváros, Riga.
Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy ezekben az országokban teljesen máshogy alakulnak a fizetések és a megélhetési költségek is, mint Nyugat-Európában.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
