Bár Budapesten is az egekben vannak a lakásárak, közel sem itt kerül a legtöbbe saját lakást vásárolni. Mutatjuk, milyenek az árak más európai városokban.
Albérlet vagy lakás? Lakbér vagy hitel? Huszonévesen biztos, de még utána is fejtörést okozhat a legtöbbeknek ezekre a kérdésekre a válasz.
Számos kutatás világított már rá arra, hogy a Z generációs, tehát az 1997 és 2012 között született fiatalokat leginkább a lakhatási költségek aggasztják a jövőjükkel kapcsolatban. Az egekben lévő és továbbra is emelkedő árak miatt a lakásvásárlás szinte lehetetlennek tűnik, de az albérlet fizetése is sokaknak problémát okoz. Budapesten például a havi albérlet összege átlagosan 250 ezer forint között mozog. Ennyit egy egyedül élő, egy keresetből gazdálkodó huszonéves valószínűleg nem tud kifizetni, így a legtöbben legalább egy, de vannak, akik több lakótárssal együtt élnek. A lakásvásárláson gondolkodók pedig még nehezebb helyzetben vannak; a négyzetméterárak akár az egymillió forintot is megközelíthetik, sőt, egyes részein a fővárosnak meg is haladják ezt az összeget.
De még így sem Budapest a legdrágább európai város lakhatás szempontjából.
A Visit World összesítése szerint ezt a nem túl vonzó címet Franciaország fővárosa, Párizs birtokolja 2024-ben, ahol a lakások átlagára 620 ezer euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon átszámítva körülbelül 245 millió forint. Ez négyzetméterenként körülbelül 13 710 eurós átlagárat jelent, ami 5,4 millió forint.
Nem sokkal marad le Párizstól a második helyre kerülő London, Anglia fővárosa sem, ahol a lakások jelenlegi átlagára 581 ezer euró, vagyis 223,5 millió forint, míg a harmadik helyen lévő Luxemburgban átlagosan 557 ezer euróba, vagyis 220 millió forintba kerül egy saját otthon.
A lista ezt követően a következőképp alakul:
A lakásárak szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik Kelet-Európában, azon belül is a balkáni országokban élnek. A kontinensen Moldova fővárosában, Kisinyovban a legalacsonyabbak a lakásárak: itt átlagosan 57 ezer euróba kerül egy otthon, ami átszámítva 22,5 millió forint. Ezt követi Szkopje, Észak-Macedónia fővárosa 65 ezer euróval (25,7 millió forint), majd a boszniai Szarajevó 76 ezer euróval (30 millió forint).
A top 10 legolcsóbb lakásárakkal rendelkező európai város listájába belefért még az albániai Tirana, Fehéroroszország fővárosa, Minszk, a montenegrói Podgorica, Bulgária fővárosa, Szófia, Kijev, Bukarest, majd a lett főváros, Riga.
Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy ezekben az országokban teljesen máshogy alakulnak a fizetések és a megélhetési költségek is, mint Nyugat-Európában.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
