Ausztriában heti 33,6 órát, Magyarországon 37,8-at dolgoznak a munkavállalók

Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.

  • Székács Linda

Átlagosan heti 36,1 órát dolgoznak az Európai Unió állampolgárai - írja az Eurostat a május 30-án közzétett jelentésében, mely során az mérték fel, hogy országonként hány órát dolgoznak főállásban az unió 20-64 év közötti állampolgárai.

A EU Labour Force kérdőívének adataiból kiderül, hogy országonként akár több órányi különbségek is lehetnek. A munkaidő Görögországban a leghosszabb, ahol a munkavállalók heti 39,8 órát dolgoznak. Ezt követi 39,5 órával Románia, 39,3 órával Lengyelország és 39 órával Bulgária.

Ezzel ellentétben a munkahét Hollandiában a legrövidebb. Itt 32,2 órát dolgoznak a munkavállalók, naponta tehát körülbelül 6,5 órát.

Hollandiát Ausztria követi 33,6 órás munkahéttel, majd Németország 34 órával.

Magyarország 37,8 órával nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók naponta kicsivel több mint 7,5 órát dolgoznak.

Ezeken a területeken a leghosszabb a munkahét

A felmérés arra is kitért, hogy mik azok a szakmák, amik a leghosszabb és a legrövidebb munkaheteket igénylik.

A leghosszabb munkahetük (41,5 óra) azoknak van, akik mezőgazdasággal, erdészettel vagy halászattal foglalkoznak. Ezt követik a bányászok és kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építkezéseken dolgozók 38,9 órával.

A legjobb helyzetben heti 26,7 órával azok vannak, akik munkaadói tevékenységet végeznek egy háztartáson belül. Őket követik 31,9 órával az oktatás területén dolgozók, és 33 órával a művészetek, szórakozás és szabadidő területén dolgozó munkavállalók.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.