Dolgoznátok a nyáron? Ilyen órabérekre számíthattok diákként

Ha szeretnétek nyáron dolgozni, hogy legyen miből finanszírozni a bulikat, vagy félreraknátok későbbre, érdemes elkezdeni a munkakeresést, hiszen közeledik a nyári szünet. Ehhez gyűjtöttük össze nektek, hogy hol és milyen lehetőségekre számíthattok.

  • Tornyos Kata

A diákok számára a két legegyszerűbb lehetőség az álláskeresésre, ha beiratkoznak egy diákszövetkezethez vagy Facebook-csoportokon keresztül keresgélnek. Végignéztük a legnépszerűbb szövetkezetek oldalait.

Diákmunkák a fővárosban

Jelenleg kevés olyan lehetőséget találtunk, ami kifejezetten a nyárra szólna, de sokra egész évben lehet jelentkezni. Az derül ki a budapesti állásokról, hogy átlagosan 1800-2000 forintos bruttó órabérre számíthattok, a tavalyi körképünk alapján ez emelkedést jelent, ugyanis egy éve 1500-1750 Ft között mozogtak a bruttó bérek. Ez leginkább recepciós, pénztáros és ruhabolti eladó és irodai munkaköröket jelent.

Fizetésemelésről számolt be a Meló-Diák is:  "a Meló-Diák hálózatában 1772 forint volt az átlagos órabér 2023-ban, ami az előző évi 1470 forinthoz képest 17 százalékos emelkedést jelent" – tájékoztatott Kott Zoltán elnök-vezérigazgató, aki arra számít, hogy 2024-ben a diákok órabére országos átlagban is meg fogja haladni a 2000 forintot. A vezérigazgató szerint idén nyáron hazánkban összesen nagyjából 120 ezer diák fog dolgozni, közülük 90 ezren iskolaszövetkezeteken keresztül. Ennek előnye, hogy a munkavállaló a szövetkezettel köt szerződést, amely abban az esetben is garanciát vállal a megállapodott bér kifizetésére, ha az őt megbízó cég esetleg nem fizet.

Megnéztünk konkrét hirdetéseket is, az egyik budapesti ruhaboltban például 1600 forintot kereshettek óránként 4- 6-8-10-12 órás műszakokban. Itt akár heti egy napot is elég vállalni és árufeltöltés, ruhák pakolása és rendezése, vállfázás, csipogózás, boltban egyéb kisegítő munkák, vásárlók segítése, próbafülkézés szerepel a főbb feladatok között.

A gyorséttermekben meghirdetett pozícióknál valamivel alacsonyabb, 1550-1800 forint az órabér, kivéve, ha éjjeli műszakot is vállaltok. Más vendéglátóhelyeken inkább az 1750-1800 forintos órabér a jellemző, és legtöbbször konyhai kisegítőként kell dolgozni. A boltok és éttermek egyik előnye, hogy a meghirdetett állások többségére már 16 éves kortól lehet jelentkezni, nem feltétel, hogy betöltsétek a 18-at.

Néhány büfé hirdetett meg kifejezetten nyárra szóló lehetőségeket, például Dunakeszin, ahol poharasként kell dolgozni a nyári szünetben heti húsz órában bruttó 1650 forintos órabérrel. Ez azt jelenti, hogy az asztalokat és a vendégteret kell tisztán tartani, tálcákat kell mosogatni, feladat még a hűtők töltése, illetve a pultos kollégák segítése.

Átlagosan Budapesten 20-30 órát kell vállalni hetente, ez három munkanapot jelent, de rugalmasnak tűnnek a munkáltatók, esetenként két nap is elegendő, sőt – ahogy fentebb is írtuk –  van, ahol elég egy. Az elvárt korhatár a 16 vagy 18 év betöltése, ez munkahelyenként változik. A hirdetések nem írnak egyéb juttatásokról, néha egy bizonyos ledolgozott óraszám után béremelésre számíthatnak a lelkesebb dolgozók.

Ettől függhet a jövedelmetek

Nem mindegy, hogy iskolaszövetkezeten keresztül vagy közvetlenül a társaságnál helyezkedtek el, esetleg egyszerűsített foglalkoztatásban vállaltok munkát, és hogy betöltöttétek-e már a 25. életévetek, vagy még nem.

 

A munkából származó jövedelem után a diákok többsége nem fizet szja-t a 25 év alatti fiatalok kedvezményének köszönhetően. Optimális esetben a diák bruttó és nettó jövedelme azonos, ami iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásnál érhető el. A 25. életévének betöltéséig ugyanis a tanuló/hallgató nem fizet sem személyi jövedelemadót, sem járulékot, sőt a foglalkoztatót sem terheli szociális hozzájárulási adó megfizetési kötelezettség. A társaságnál munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a kedvezmény feltételeinek teljesülésekor ugyan szja-t nem fizet, de jövedelméből a munkáltató levonja a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

 

A különböző szerződésekről és fizetésekről szóló cikkünket innen érhetitek el.

Balatoni lehetőségek

Na, de nézzük mi a helyzet Balatonon. Itt kifejezetten a nyári szezonra vannak meghirdetve állások, érdemes lehet körbenézni különböző Facebook-csoportokban, mert leginkább ott találjátok őket.

Például több balatoni üzletbe pénztáros és árufeltöltő pozíciókba keresnek diákokat, ahol, ha még nincs tapasztalatotok, akkor a betanítást is biztosítják, itt akár éjszakai műszakot is lehet vállalni kiemelt bérezésért. Az is gyakori, hogy maguk az álláskeresők tesznek ki posztokat arról, hogy milyen jellegű munkára pályáznak és a balatoni büfések keresik fel őket. A budapesti hirdetésekkel szemben megfigyelhető, hogy a balatoniaknál gyakran kevés információt osztanak meg elsőre, nincs meghatározva sem a fizetés, sem a pozíció, sem pedig az elvárások, csak egy elérhetőség van megadva.

Órabérre lebontva úgy tűnik, hogy többet lehet kereseni, mint a fővárosban, viszont általában többet is kell dolgozni. Például Szántódon londinerként bruttó 2300 forintot kereshettek, és heti 3-5 munkanapot kell vállalnotok. Ha büfében dolgoztok, akkor a havi fizetésetek elérheti akár az 500 ezer forintot is, de ez heti öt vagy hat napot kell vállalnotok. Azoknak, akik szórakozni is szeretnének a szünetben, nem ez lesz tehát a legideálisabb választás, de egy ilyen állással sokat lehet félretenni az év többi részére.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.