Egy év alatt 27 ezerrel több lett a munkanélküli Magyarországon

A külföldön dolgozók létszáma is nőtt.

  • Tornyos Kata

Mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak száma nőtt idén február-áprilisban az egy évvel korábbihoz képest – írta meg a hvg.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján.

A 2024. február–áprilisi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezer fővel, 224 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt. A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.

Átlagosan 9,5 hónapig tartott a munkakeresés, az összes munkanélküli 39 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást. A 15–74 évesek körében idén februártól április végéig 4 millió 739 ezer fő volt foglalkoztatott, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezer fő dolgozott, 38 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma 11 ezerrel, 110 ezer főre bővült, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 62 ezer főre csökkent.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.