A családi pótlék 12-25 ezer forint közötti összeg, a hiánya azonban számos családban feltűnhet.
Számos családban felmerülhet a kérdés, hogy meddig jár a családi pótlék, ami mindössze havi 12 és 25 900 forint közötti összeg, mégis jelenthet némi segítséget, pláne az egyetemkezdés előtt, ami sok esetben költözéssel, lakáskereséssel és egyéb súlyos kiadásokkal jár.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.
Ez azt is jelenti, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár, a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.
Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után ugyanakkor nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók azonban továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, és szükség lesz hozzá az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.
A részletekről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
