Jár családi pótlék az érettségi után?

A családi pótlék 12-25 ezer forint közötti összeg, a hiánya azonban számos családban feltűnhet.

  • Székács Linda

Számos családban felmerülhet a kérdés, hogy meddig jár a családi pótlék, ami mindössze havi 12 és 25 900 forint közötti összeg, mégis jelenthet némi segítséget, pláne az egyetemkezdés előtt, ami sok esetben költözéssel, lakáskereséssel és egyéb súlyos kiadásokkal jár.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.

Ez azt is jelenti, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár,  a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.

Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után ugyanakkor nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók azonban továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, és szükség lesz hozzá az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.

A részletekről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna