A családi pótlék 12-25 ezer forint közötti összeg, a hiánya azonban számos családban feltűnhet.
Számos családban felmerülhet a kérdés, hogy meddig jár a családi pótlék, ami mindössze havi 12 és 25 900 forint közötti összeg, mégis jelenthet némi segítséget, pláne az egyetemkezdés előtt, ami sok esetben költözéssel, lakáskereséssel és egyéb súlyos kiadásokkal jár.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.
Ez azt is jelenti, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár, a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.
Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után ugyanakkor nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók azonban továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, és szükség lesz hozzá az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.
A részletekről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
