Ezeket a szakmákat ajánlanák a magyarok a pályaválasztás előtt álló fiataloknak

Orvos, ügyvéd helyett mérnök, szerelő vagy éppenséggel programozó - egy friss kutatás szerint a magyarok ezeket a foglalkozásokat érdemes választania a fiataloknak.

A Pénzcentrum 2024-es felméréséből kiderült, milyen szakmákat ajánlanának a magyarok a pályaválasztás előtt álló tizenéveseknek. A válaszadók 71,6 százaléka szerint a fiataloknak mérnöknek érdemes tanulniuk. A képzeletbeli dobogó második helyére a programozó állhatott fel 71,1 százalékkal.  Érdekes, hogy 2021-ben a válaszadók még 81, 3 százaléka ajánlotta a programozó szakmát, 2023-ban már csak a 75,5 százaléka. Feltehetően ennek az lehet az oka, hogy az IT-szektorban az elmúlt évben és idén is tömeges leépítések voltak. Magyarországon pedig több programozóiskola is bezárt.

A harmadik helyet a mesterember, szerelő szerezte meg 65 százalékkal. Az első három helyezetből ez az egyetlen, amihez nem kell diploma. Érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben a megkérdezettek 61, 1 százaléka, 2023-ban pedig már 63 százaléka javasolta ezt a szakmát a fiataloknak.

A felmérésben a negyedik helyen az orvos áll 59,1 százalékkal. Ez egy elég komoly visszaesés, hiszen 2021-ben (a koronavírus-járvány kellős közepén) még a válaszadók 68 százaléka ajánlotta a pályaválasztás előtt állóknak. Az ügyvéd pedig csak a lista ötödik helyén végzett. A tanári szakma ilyen típusú megítélése (19.1 százalék) némiképp javult, de így is a mezőny alsó felében foglal helyet.

A kutatás eredményeiből látszik, bár a fizetés nagyon fontos, de nem feltétlen csak ez a döntő szempont. Az is lényeges, hogy például milyennek gondolják a magyarok a hosszú távú kilátásokat az adott szakmában, milyenek a munkakörülmények, vagy éppen mennyire tartják társadalmilag hasznosnak.

Például a válaszadók többsége szerint az orvosok vagy a tanárok hiába végeznek a többség szerint társadalmilag fontosabb munkát, mégis inkább a mérnököt ajánlanák az elismertség és a megfelelő bér miatt a pályaválasztóknak.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.