A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.
A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka 5 és 10% közötti, 30 százalékuk pedig 10 és 15% közötti béremelésre számíthat idén, írja a Portfolio.
A cég több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése szerint:
kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.
Általános szakemberhiánnyal küzdenek a vállalatok, amelynek helyzete az elmúlt egy évben csak tovább romlott. A munkáltatóknak azonban továbbra is meg kell küzdeniük a pozíciójukért, ezért az idei évre kitűzött stratégiai céljaik között első helyen a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése szerepel.
Míg tavaly általánosan jellemző volt a 10-15 százalékos fizetésemelés, idén már jóval kevesebb cég tervez ezzel. Továbbá a 15 százalékon felüli emelésre a munkavállalóknak mindössze csak a 6 százaléka számíthat.
A felmérésben résztvevő cégek szerint a pénzügyi korlátok mellett a másik legnehezebb feladat az értékes munkaerő megtartása. A szakember, specialista, szenior és menedzser pozíciók betöltése komoly nehézségeket okoz.
Emellett a legtöbb helyen továbbra is elvárt a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az egész hetes irodai munkavégzés aránya már a 20 százalékot sem éri el. A legtöbb munkavállaló általában csak heti 2-3 napot dolgozik a munkahelyéről, a többit home office-ban teszi. Ezen a munkáltatók 87%-a nem is tervez változtatni.
Azokon a helyeken, ahol nincs biztosítva az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkavállalók átlagosan 15 százalékkal magasabb fizetést várnak el és 5 százalékkal jobb juttatást. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 34 százaléka pedig új állást keresne, ha ezeket a feltételeket a munkavállaló nem teljesítené.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
