A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.
A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka 5 és 10% közötti, 30 százalékuk pedig 10 és 15% közötti béremelésre számíthat idén, írja a Portfolio.
A cég több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése szerint:
kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.
Általános szakemberhiánnyal küzdenek a vállalatok, amelynek helyzete az elmúlt egy évben csak tovább romlott. A munkáltatóknak azonban továbbra is meg kell küzdeniük a pozíciójukért, ezért az idei évre kitűzött stratégiai céljaik között első helyen a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése szerepel.
Míg tavaly általánosan jellemző volt a 10-15 százalékos fizetésemelés, idén már jóval kevesebb cég tervez ezzel. Továbbá a 15 százalékon felüli emelésre a munkavállalóknak mindössze csak a 6 százaléka számíthat.
A felmérésben résztvevő cégek szerint a pénzügyi korlátok mellett a másik legnehezebb feladat az értékes munkaerő megtartása. A szakember, specialista, szenior és menedzser pozíciók betöltése komoly nehézségeket okoz.
Emellett a legtöbb helyen továbbra is elvárt a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az egész hetes irodai munkavégzés aránya már a 20 százalékot sem éri el. A legtöbb munkavállaló általában csak heti 2-3 napot dolgozik a munkahelyéről, a többit home office-ban teszi. Ezen a munkáltatók 87%-a nem is tervez változtatni.
Azokon a helyeken, ahol nincs biztosítva az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkavállalók átlagosan 15 százalékkal magasabb fizetést várnak el és 5 százalékkal jobb juttatást. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 34 százaléka pedig új állást keresne, ha ezeket a feltételeket a munkavállaló nem teljesítené.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
