A Covid óta nem volt olyan magas a munkanélküliek száma, mint 2023 utolsó három hónapjában

A munkanélküliségi ráta 2023-ban 4,1 százalékra nőtt.

  • Székács Linda

Csökkent a foglalkoztatottak száma és a Covid idején mért szintre nőtt a munkanélküliség 2023 utolsó három hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss beszámolójából.

Az adatok szerint október és december között 4 millió 740 ezren dolgoztak Magyarországon.

Az októbertől decemberig tartó időszak alatt a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett. Az év egészét tekintve pedig a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt 2023-ban. Ilyen magas utoljára csak a Covid-válság idején volt.

"A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett" - teszi hozzá a KSH.

 

KSH

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon (2,2 százalék).

Az adatok szerint a ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés a Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (0,2 százalékpont).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna