A Covid óta nem volt olyan magas a munkanélküliek száma, mint 2023 utolsó három hónapjában

A munkanélküliségi ráta 2023-ban 4,1 százalékra nőtt.

  • Székács Linda

Csökkent a foglalkoztatottak száma és a Covid idején mért szintre nőtt a munkanélküliség 2023 utolsó három hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss beszámolójából.

Az adatok szerint október és december között 4 millió 740 ezren dolgoztak Magyarországon.

Az októbertől decemberig tartó időszak alatt a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett. Az év egészét tekintve pedig a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt 2023-ban. Ilyen magas utoljára csak a Covid-válság idején volt.

"A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett" - teszi hozzá a KSH.

 

KSH

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon (2,2 százalék).

Az adatok szerint a ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés a Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (0,2 százalékpont).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.