A munkanélküliségi ráta 2023-ban 4,1 százalékra nőtt.
Csökkent a foglalkoztatottak száma és a Covid idején mért szintre nőtt a munkanélküliség 2023 utolsó három hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss beszámolójából.
Az adatok szerint október és december között 4 millió 740 ezren dolgoztak Magyarországon.
Az októbertől decemberig tartó időszak alatt a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett. Az év egészét tekintve pedig a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt 2023-ban. Ilyen magas utoljára csak a Covid-válság idején volt.
"A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett" - teszi hozzá a KSH.
A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon (2,2 százalék).
Az adatok szerint a ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés a Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (0,2 százalékpont).
A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
