Alacsony produktivitást okoz az alkalmazottak közötti korkülönbség

Csökkenhet a termelékenysége azoknak a cégeknek, ahol nem kezelik megfelelően a munkavállalók közötti korkülönbségeket - mutat rá egy friss kutatás.

A különböző generációk közötti súrlódás csökkenti a termelékenységet – derült ki a London School of Economics and Political Science (LSE) új kutatásából, aminek eredményeit a Workplace Insight tette közzé.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok pénzügyi, technológiai és professzionális szolgáltatási ágazatában dolgozó 1450 alkalmazott bevonásával végzett külső felmérés nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a cégeknek generációkon átívelő munkamódszereket kellene kialakítaniuk. Ide tartozik a beilleszkedés megkönnyítése azáltal, hogy az életkor helyett a munkavállalók érdemeit helyeznék előtérbe. A megkérdezett generációk ugyanis mind egyetértettek abban, hogy a három legfontosabb készség, amivel az alkalmazottaknak rendelkezniük kell

  • az aktív odafigyelés,
  • a megfelelő időbeosztás,
  • és a helyes döntéshozatal.

Azoknál a cégeknél, ahol használják a generációkon átívelő munkamódszereket, a fiatalabb korosztály körében magasabb termelékenységet tapasztaltak.

Megfigyelték, hogy az új módszer alkalmazásával a Z generációra jellemző alacsonyabb termelékenység aránya 37-ről 18 százalékra esett vissza, ami az Y generáció esetében 30-ról 13 százalékra csökkent.

Ezenkívül a generációk közötti befogadó munkahelyeken dolgozó munkavállalók kétszer nagyobb valószínűséggel elégedettek a munkájukkal, és kevésbé valószínű, hogy másik munkahelyet keresnek.

„Bizonyíték van arra, hogy a generációk között az egyének eltérő ízléssel és preferenciákkal rendelkeznek. Akkor miért várjuk el tőlük, hogy könnyen együtt dolgozzanak? Jelenleg öt generáció dolgozik együtt a munkahelyen, és a dinamika kezeléséhez szükséges készségeket általában nem tanítják a cégek. A kutatásaink azt mutatják, hogy ha befektetünk abba, hogy ezeket a készségeket átadjuk a vezetőknek, és létrehozunk egy nemzedékek közötti befogadó munkahelyet, akkor jelentős termelékenységnövekedés érhető el”

- nyilatkozta Dr. Grace Lordan, a kutatás vezetője.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.