Alacsony produktivitást okoz az alkalmazottak közötti korkülönbség

Csökkenhet a termelékenysége azoknak a cégeknek, ahol nem kezelik megfelelően a munkavállalók közötti korkülönbségeket - mutat rá egy friss kutatás.

A különböző generációk közötti súrlódás csökkenti a termelékenységet – derült ki a London School of Economics and Political Science (LSE) új kutatásából, aminek eredményeit a Workplace Insight tette közzé.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok pénzügyi, technológiai és professzionális szolgáltatási ágazatában dolgozó 1450 alkalmazott bevonásával végzett külső felmérés nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a cégeknek generációkon átívelő munkamódszereket kellene kialakítaniuk. Ide tartozik a beilleszkedés megkönnyítése azáltal, hogy az életkor helyett a munkavállalók érdemeit helyeznék előtérbe. A megkérdezett generációk ugyanis mind egyetértettek abban, hogy a három legfontosabb készség, amivel az alkalmazottaknak rendelkezniük kell

  • az aktív odafigyelés,
  • a megfelelő időbeosztás,
  • és a helyes döntéshozatal.

Azoknál a cégeknél, ahol használják a generációkon átívelő munkamódszereket, a fiatalabb korosztály körében magasabb termelékenységet tapasztaltak.

Megfigyelték, hogy az új módszer alkalmazásával a Z generációra jellemző alacsonyabb termelékenység aránya 37-ről 18 százalékra esett vissza, ami az Y generáció esetében 30-ról 13 százalékra csökkent.

Ezenkívül a generációk közötti befogadó munkahelyeken dolgozó munkavállalók kétszer nagyobb valószínűséggel elégedettek a munkájukkal, és kevésbé valószínű, hogy másik munkahelyet keresnek.

„Bizonyíték van arra, hogy a generációk között az egyének eltérő ízléssel és preferenciákkal rendelkeznek. Akkor miért várjuk el tőlük, hogy könnyen együtt dolgozzanak? Jelenleg öt generáció dolgozik együtt a munkahelyen, és a dinamika kezeléséhez szükséges készségeket általában nem tanítják a cégek. A kutatásaink azt mutatják, hogy ha befektetünk abba, hogy ezeket a készségeket átadjuk a vezetőknek, és létrehozunk egy nemzedékek közötti befogadó munkahelyet, akkor jelentős termelékenységnövekedés érhető el”

- nyilatkozta Dr. Grace Lordan, a kutatás vezetője.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.