Csökkenhet a termelékenysége azoknak a cégeknek, ahol nem kezelik megfelelően a munkavállalók közötti korkülönbségeket - mutat rá egy friss kutatás.
A különböző generációk közötti súrlódás csökkenti a termelékenységet – derült ki a London School of Economics and Political Science (LSE) új kutatásából, aminek eredményeit a Workplace Insight tette közzé.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok pénzügyi, technológiai és professzionális szolgáltatási ágazatában dolgozó 1450 alkalmazott bevonásával végzett külső felmérés nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a cégeknek generációkon átívelő munkamódszereket kellene kialakítaniuk. Ide tartozik a beilleszkedés megkönnyítése azáltal, hogy az életkor helyett a munkavállalók érdemeit helyeznék előtérbe. A megkérdezett generációk ugyanis mind egyetértettek abban, hogy a három legfontosabb készség, amivel az alkalmazottaknak rendelkezniük kell
Azoknál a cégeknél, ahol használják a generációkon átívelő munkamódszereket, a fiatalabb korosztály körében magasabb termelékenységet tapasztaltak.
Megfigyelték, hogy az új módszer alkalmazásával a Z generációra jellemző alacsonyabb termelékenység aránya 37-ről 18 százalékra esett vissza, ami az Y generáció esetében 30-ról 13 százalékra csökkent.
Ezenkívül a generációk közötti befogadó munkahelyeken dolgozó munkavállalók kétszer nagyobb valószínűséggel elégedettek a munkájukkal, és kevésbé valószínű, hogy másik munkahelyet keresnek.
„Bizonyíték van arra, hogy a generációk között az egyének eltérő ízléssel és preferenciákkal rendelkeznek. Akkor miért várjuk el tőlük, hogy könnyen együtt dolgozzanak? Jelenleg öt generáció dolgozik együtt a munkahelyen, és a dinamika kezeléséhez szükséges készségeket általában nem tanítják a cégek. A kutatásaink azt mutatják, hogy ha befektetünk abba, hogy ezeket a készségeket átadjuk a vezetőknek, és létrehozunk egy nemzedékek közötti befogadó munkahelyet, akkor jelentős termelékenységnövekedés érhető el”
- nyilatkozta Dr. Grace Lordan, a kutatás vezetője.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
