KSH: megvan, mennyi volt a magyarok átlagkeresete novemberben

Bruttó 621 200 forint - ennyi volt teljes munkaidőben az átlagkereset novemberben a KSH legfrissebb adatai szerint. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest

A helyzetet némiképpen árnyalja, hogy a bruttó kereset mediánértéke 489 400 forint, míg a nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el. Vagyis a dolgozók pontosan fele keresett ennél többet illetve ennél kevesebbet. Ezek az értétek 16,0, illetve 15,3 százalékkal voltak magasabb az előző év azonos időszakinál - írja a KSH.

Ha leszámítjuk a prémiumokat, jutalmakat és az egyéb nem rendszeres különjuttatásokat, akkor a KSH szerint a bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető. Ez még mindig 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 547 500, a költségvetésben 539 100, a nonprofit szektorban 587 200 forintot tett ki, 14,2, 13,7, illetve 17,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 413 100, a kedvezményeket figyelembe véve 427 700 forintot ért el, 14,1, illetve 14 százalékkal volt magasabb, mint 2022 novemberében.

A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett.

- olvasható a KSH jelentésében.

A bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, amely 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot tett ki. Ez pedig 15,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna