2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. 2024-ben erre számítanak az elemzők.
Az idei évhez képest jövőre kisebb mértékben emelkedhetnek a fizetések. Azonban feltehetően az infláció is sokkal alacsonyabb lesz, így a reálbérek újból nőni fognak - írja a Portfólió.
Béremelés 2024: 10 százalék körül alakulhat
2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal nőtt az átlagbér itthon azért, mert a
A legfrissebb elemzések szerint a bruttó átlagbér 2024-ben várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb a makroközgazdászok szerint, mert a minimálbér 15, míg a garantált 10 százalékkal lesz magasabb jövőre.
A munkaadói szervezetek ennél kisebb, 6-8 százalék közötti átlagbér-emelkedést várnak. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2024-ben feltehetően 6 százalék körül alakul (Idén az éves átlagos infláció 18 százalék volt.), így feltehetően több pénz marad hó végén a háztartásoknál.
Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése 2024-ben?
A tanárok fizetése is emelkedik 2024-ben. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen. Ugyanakkor még aznap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte (PDSZ) is tárgyalt a béremelésről Maruzsa Zoltánnal.
Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzébet, a PDSZ ügyvezetője arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.
"Nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e"
- részletezte a tárgyalások után Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy ráadásul a gyakornoki illetmény lesz az alapja a megbízási díjaknak, pótlékoknak is (például osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb. pótlék), így valójában nagyon kevés pedagógus számíthat arra, hogy ténylegesen emelkedik a fizetése.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
