2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. 2024-ben erre számítanak az elemzők.
Az idei évhez képest jövőre kisebb mértékben emelkedhetnek a fizetések. Azonban feltehetően az infláció is sokkal alacsonyabb lesz, így a reálbérek újból nőni fognak - írja a Portfólió.
Béremelés 2024: 10 százalék körül alakulhat
2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal nőtt az átlagbér itthon azért, mert a
A legfrissebb elemzések szerint a bruttó átlagbér 2024-ben várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb a makroközgazdászok szerint, mert a minimálbér 15, míg a garantált 10 százalékkal lesz magasabb jövőre.
A munkaadói szervezetek ennél kisebb, 6-8 százalék közötti átlagbér-emelkedést várnak. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2024-ben feltehetően 6 százalék körül alakul (Idén az éves átlagos infláció 18 százalék volt.), így feltehetően több pénz marad hó végén a háztartásoknál.
Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése 2024-ben?
A tanárok fizetése is emelkedik 2024-ben. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen. Ugyanakkor még aznap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte (PDSZ) is tárgyalt a béremelésről Maruzsa Zoltánnal.
Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzébet, a PDSZ ügyvezetője arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott."Nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e"
- részletezte a tárgyalások után Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy ráadásul a gyakornoki illetmény lesz az alapja a megbízási díjaknak, pótlékoknak is (például osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb. pótlék), így valójában nagyon kevés pedagógus számíthat arra, hogy ténylegesen emelkedik a fizetése.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
