Elfogadták a törvényt, eltörlik a munkaköri kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot

A parlament megszavazta azt a salátatörvényt, amely a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszünteti a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot.

Az eltörlés általános, de nem minden munkakörre vonatkozik majd, hiszen a kormány meghatározhat olyan foglalkozásokat, munkaköröket, ahol a vizsgálat kötelező lesz - írja a Telex.

A törvény ugyanakkor a munkáltatóknak megadja azt a lehetőséget, hogy maguk határozzák meg, hogy a cégnél kötelezővé teszik-e a vizsgálatot vagy sem. A közalkalmazottaknál ebben a kérdéskörben az adott ágazatért felelős miniszter dönt.

A kötelező orvosi alkalmassági eltörlése azonban számos problémát vethet fel. Korábban a Magyar Orvosi Kamara úgy nyilatkozott, hogy nem tartja jó lépésnek, hogy eltöröljék ezeket a kötelező vizsgálatokat, mert az indoklással ellentétben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok valójában nem jelentettek nyűgöt, hanem sok egészségügyi hasznuk volt.

A törvény ellen a szakszervezetek is tiltakoztak. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezti Szövetség elnöke a Telexnek nemrég úgy fogalmazott, hogy az orvosi alkalmassági eltörlése markáns visszalépésként tekinthető a munkavállalók jogai szempontjából. Sok esetben egy ilyen vizsgálaton derül ki, ha valaki súlyosabb betegségben szenved. Az egészségügy jelenlegi helyzetét és a várakozási időket tekintve ennek a vizsgálati lehetőségnek az elvetése pedig beláthatatlan következményekkel is járhat.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.