Csökkentek vagy stagnálnak az agrárdiplomás pályakezdők bérei az elmúlt évekhez képest

Akár több százezer forinttal is kevesebbet kereshetnek a pályakezdő agrármérnökök 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Átrendeződött a legjobban fizető agrárdiplomák sorrendje a 2022-es adatokhoz képest. A 2023-as toplista élére bruttó 652 945 forintos fizetéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök került, megelőzve a földmérő és földrendező mérnöki képesítést, amivel 2022-ben a 2019/20-as tanévben oklevelet szerzettek még bruttó 705 ezer forint feletti átlagfizetésre számíthattak, a 2020/21-es tanévben végzettek azonban 2023-ban a diplomás pályakövetés adatai szerint már csak bruttó 461 ezer forintra.

Azt, hogy mi az oka a fizetések látványos csökkenésének, a DPR nem indokolja meg, de jelentős változások láthatóak a legjobban fizető diplomák második és harmadik helyén is.

Míg ugyanis 2022-ben bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel az informatikus és szakigazgatási mérnök állt, 2023-ban már ugyanekkora összegű átlagfizetéssel az állattenyésztő mérnöki. A tavaly még 510 ezer forinttal harmadik helyen álló élelmiszermérnöki diplomát pedig idén bruttó 461 447 forinttal a földmérő és földrendező mérnöki váltotta. A fizetések összegei tehát a legjobb esetben is csak stagnáltak, de a legtöbbször inkább csökkentek 2022-höz képest. Idén például az élelmiszermérnöki képesítéssel már csak bruttó 445 ezer forint volt a pályakezdők átlagkeresete, a tavaly még 500 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet kínáló szőlész-borász mérnöki diplomával pedig 2023-ban már csak bruttó 328 ezer forintot lehetett keresni.

Van azonban olyan agrárdiploma is, amivel a DPR adatai szerint a fizetés összege még a minimálbért sem érte el. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök fizetése például minddösze bruttó 177 ezer forint volt. Ezen a szakon egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 24 fő végzett, mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

A legrosszabbul fizető diplomák listáját ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.