Csökkentek vagy stagnálnak az agrárdiplomás pályakezdők bérei az elmúlt évekhez képest

Akár több százezer forinttal is kevesebbet kereshetnek a pályakezdő agrármérnökök 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Átrendeződött a legjobban fizető agrárdiplomák sorrendje a 2022-es adatokhoz képest. A 2023-as toplista élére bruttó 652 945 forintos fizetéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök került, megelőzve a földmérő és földrendező mérnöki képesítést, amivel 2022-ben a 2019/20-as tanévben oklevelet szerzettek még bruttó 705 ezer forint feletti átlagfizetésre számíthattak, a 2020/21-es tanévben végzettek azonban 2023-ban a diplomás pályakövetés adatai szerint már csak bruttó 461 ezer forintra.

Azt, hogy mi az oka a fizetések látványos csökkenésének, a DPR nem indokolja meg, de jelentős változások láthatóak a legjobban fizető diplomák második és harmadik helyén is.

Míg ugyanis 2022-ben bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel az informatikus és szakigazgatási mérnök állt, 2023-ban már ugyanekkora összegű átlagfizetéssel az állattenyésztő mérnöki. A tavaly még 510 ezer forinttal harmadik helyen álló élelmiszermérnöki diplomát pedig idén bruttó 461 447 forinttal a földmérő és földrendező mérnöki váltotta. A fizetések összegei tehát a legjobb esetben is csak stagnáltak, de a legtöbbször inkább csökkentek 2022-höz képest. Idén például az élelmiszermérnöki képesítéssel már csak bruttó 445 ezer forint volt a pályakezdők átlagkeresete, a tavaly még 500 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet kínáló szőlész-borász mérnöki diplomával pedig 2023-ban már csak bruttó 328 ezer forintot lehetett keresni.

Van azonban olyan agrárdiploma is, amivel a DPR adatai szerint a fizetés összege még a minimálbért sem érte el. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök fizetése például minddösze bruttó 177 ezer forint volt. Ezen a szakon egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 24 fő végzett, mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

A legrosszabbul fizető diplomák listáját ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.