Akár több százezer forinttal is kevesebbet kereshetnek a pályakezdő agrármérnökök 2022-höz képest.
Átrendeződött a legjobban fizető agrárdiplomák sorrendje a 2022-es adatokhoz képest. A 2023-as toplista élére bruttó 652 945 forintos fizetéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök került, megelőzve a földmérő és földrendező mérnöki képesítést, amivel 2022-ben a 2019/20-as tanévben oklevelet szerzettek még bruttó 705 ezer forint feletti átlagfizetésre számíthattak, a 2020/21-es tanévben végzettek azonban 2023-ban a diplomás pályakövetés adatai szerint már csak bruttó 461 ezer forintra.
Azt, hogy mi az oka a fizetések látványos csökkenésének, a DPR nem indokolja meg, de jelentős változások láthatóak a legjobban fizető diplomák második és harmadik helyén is.
Míg ugyanis 2022-ben bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel az informatikus és szakigazgatási mérnök állt, 2023-ban már ugyanekkora összegű átlagfizetéssel az állattenyésztő mérnöki. A tavaly még 510 ezer forinttal harmadik helyen álló élelmiszermérnöki diplomát pedig idén bruttó 461 447 forinttal a földmérő és földrendező mérnöki váltotta. A fizetések összegei tehát a legjobb esetben is csak stagnáltak, de a legtöbbször inkább csökkentek 2022-höz képest. Idén például az élelmiszermérnöki képesítéssel már csak bruttó 445 ezer forint volt a pályakezdők átlagkeresete, a tavaly még 500 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet kínáló szőlész-borász mérnöki diplomával pedig 2023-ban már csak bruttó 328 ezer forintot lehetett keresni.
Van azonban olyan agrárdiploma is, amivel a DPR adatai szerint a fizetés összege még a minimálbért sem érte el. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök fizetése például minddösze bruttó 177 ezer forint volt. Ezen a szakon egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 24 fő végzett, mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A legrosszabbul fizető diplomák listáját ide kattintva nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
