Csökkentek vagy stagnálnak az agrárdiplomás pályakezdők bérei az elmúlt évekhez képest

Akár több százezer forinttal is kevesebbet kereshetnek a pályakezdő agrármérnökök 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Átrendeződött a legjobban fizető agrárdiplomák sorrendje a 2022-es adatokhoz képest. A 2023-as toplista élére bruttó 652 945 forintos fizetéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök került, megelőzve a földmérő és földrendező mérnöki képesítést, amivel 2022-ben a 2019/20-as tanévben oklevelet szerzettek még bruttó 705 ezer forint feletti átlagfizetésre számíthattak, a 2020/21-es tanévben végzettek azonban 2023-ban a diplomás pályakövetés adatai szerint már csak bruttó 461 ezer forintra.

Azt, hogy mi az oka a fizetések látványos csökkenésének, a DPR nem indokolja meg, de jelentős változások láthatóak a legjobban fizető diplomák második és harmadik helyén is.

Míg ugyanis 2022-ben bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel az informatikus és szakigazgatási mérnök állt, 2023-ban már ugyanekkora összegű átlagfizetéssel az állattenyésztő mérnöki. A tavaly még 510 ezer forinttal harmadik helyen álló élelmiszermérnöki diplomát pedig idén bruttó 461 447 forinttal a földmérő és földrendező mérnöki váltotta. A fizetések összegei tehát a legjobb esetben is csak stagnáltak, de a legtöbbször inkább csökkentek 2022-höz képest. Idén például az élelmiszermérnöki képesítéssel már csak bruttó 445 ezer forint volt a pályakezdők átlagkeresete, a tavaly még 500 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet kínáló szőlész-borász mérnöki diplomával pedig 2023-ban már csak bruttó 328 ezer forintot lehetett keresni.

Van azonban olyan agrárdiploma is, amivel a DPR adatai szerint a fizetés összege még a minimálbért sem érte el. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök fizetése például minddösze bruttó 177 ezer forint volt. Ezen a szakon egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 24 fő végzett, mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

A legrosszabbul fizető diplomák listáját ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.