Akár több százezer forinttal is kevesebbet kereshetnek a pályakezdő agrármérnökök 2022-höz képest.
Átrendeződött a legjobban fizető agrárdiplomák sorrendje a 2022-es adatokhoz képest. A 2023-as toplista élére bruttó 652 945 forintos fizetéssel a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök került, megelőzve a földmérő és földrendező mérnöki képesítést, amivel 2022-ben a 2019/20-as tanévben oklevelet szerzettek még bruttó 705 ezer forint feletti átlagfizetésre számíthattak, a 2020/21-es tanévben végzettek azonban 2023-ban a diplomás pályakövetés adatai szerint már csak bruttó 461 ezer forintra.
Azt, hogy mi az oka a fizetések látványos csökkenésének, a DPR nem indokolja meg, de jelentős változások láthatóak a legjobban fizető diplomák második és harmadik helyén is.
Míg ugyanis 2022-ben bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel az informatikus és szakigazgatási mérnök állt, 2023-ban már ugyanekkora összegű átlagfizetéssel az állattenyésztő mérnöki. A tavaly még 510 ezer forinttal harmadik helyen álló élelmiszermérnöki diplomát pedig idén bruttó 461 447 forinttal a földmérő és földrendező mérnöki váltotta. A fizetések összegei tehát a legjobb esetben is csak stagnáltak, de a legtöbbször inkább csökkentek 2022-höz képest. Idén például az élelmiszermérnöki képesítéssel már csak bruttó 445 ezer forint volt a pályakezdők átlagkeresete, a tavaly még 500 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetet kínáló szőlész-borász mérnöki diplomával pedig 2023-ban már csak bruttó 328 ezer forintot lehetett keresni.
Van azonban olyan agrárdiploma is, amivel a DPR adatai szerint a fizetés összege még a minimálbért sem érte el. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök fizetése például minddösze bruttó 177 ezer forint volt. Ezen a szakon egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 24 fő végzett, mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A legrosszabbul fizető diplomák listáját ide kattintva nézhetitek meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
