Ennyi fizetést vihetnek haza, akik a legnépszerűbb egyetemi szakokon végeztek

Gazdálkodás, pszichológia, kereskedelem vagy éppen jog, esetleg kommunikáció. Ezek a képzések szinte minden évben bekerülnek a legnépszerűbb egyetemi szakok listájára, hiszen több ezer jelentkezőt vonzanak. Utánajártunk, 2023-ban pályakezdőként mekkora fizetést vihetnek haza, akik a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés valamelyikén diplomáztak.

  • Székács Linda

Évek óta a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia a három legkeresettebb szak a felsőoktatási felvételiben. A gazdálkodási és menedzsmentre jelentkezők száma évről évre meghaladja a 10-12 ezret, a 2023-as általános felvételi eljárásban pedig 14 375 jelentkező közül végül 5426-an kerültek be a képzésre. A szak népszerűségének titka azonban feltehetőleg nem a pályakezdők fizetésének összegében rejlik.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as adatai alapján azok a frissdiplomások, akik a 2020/21-es tanévben szerezték meg az oklevelüket és gazdálkodási és menendzsment alapszakon végeztek átlagosan bruttó 488 035 forintos fizetésre számíthattak. Amennyiben a pályakezdő 25 éven aluli (tehát részesül szja-kedvezményben) ennek a nettó összege körülbelül 398 ezer forint, amennyiben viszont már betöltötte a 25. életévét, a nettó fizetése mindössze 325 ezer. Ez nem olyan kiugróan magas összeg, ami megmagyarázná, hogy miért jelentkeznek évente több ezren erre a képzésre.

Hasonló a helyzet a második legnépszerűbb alapszak, a kereskedelem és marketing esetében is, amire 2023-ban 9802 diák felvételizett, végül pedig 2914-en kerültek be.

Ezzel a diplomával a pályakezdők 2023-ban átlagosan bruttó 451 728 forintot vihettek haza. Ennek nettó összege a 25 éven aluliak számára 367 ezer forint, a 25 éven felülieknek azonban mindössze 299 ezer forint.

Még ennél is kevesebbet keresnek azonban a harmadik legnépszerűbb képzésen, a pszichológia alapszakon végzők. Erre a képzésre 2023-ban 7174 jelentkező közül 1858-an jutottak be, a diplomás pályakövetés 2023-as adatai alapján viszont a 2020/21-es tanévben végzettek bruttó átlagkeresete mindössze 375 675 forint volt. Ez a 25 éven aluliaknak nettó 305 ezer foritot, a 25 éven felülieknek viszont csupán nettó 249 ezer forintos fizetést jelent. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a pszichológia alapszakon végzettek nagyon magas százalékban (87) tanulnak tovább mesterképzésen, és viszonylag kevesen választják az elhelyezkedést már rögtön az alapszakos oklevelük megszerzését követően.

A pályakezdő bruttó fizetések a 2023-ban legnépszerűbb szakokon a következőképp alakultak:

  1. gazdálkodási és menedzsment (14 375) - bruttó 488 035 forint
  2. kereskedelem és marketing (9802) - bruttó 451 728 forint
  3. pszichológia (7174) - bruttó 375 675 forint
  4. ápolás és betegellátás (7153) - bruttó 439 933 forint
  5. mérnökinformatikus (6666) - bruttó 719 587 forint
  6. osztatlan jogász (5641) - bruttó 399 444 forint
  7. pénzügy és számvitel (5441) - bruttó 493 213 forint
  8. kommunikáció- és médiatudomány (5387) - bruttó 389 027 forint
  9. nemzetközi gazdálkodás (5146) - bruttó 535 086 forint
  10. programtervező informatikus (4918) - bruttó 618 072 forint

A fizetések összegét tekintve tehát azt láthatjuk, hogy a legmagasabb pályakezdő bérekre azok a hallgatók számíthatnak, akik a tíz legnépszerűbb képzés közül a mérnökinformatikus, programtervező informatikus vagy nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkeztek. A bruttó 719 587 forintos átlagkeresetű mérnökiformatikusok nettó fizetése például a 25 éven aluliak számára 562 ezer, a 25 éven felettieknek pedig 478 ezer forint, míg a bruttó 618 ezer forintos átlagkeresetű programtervező informatikusok 25 év alatt nettó 494 ezer forintot, 25 év fölött pedig nettó 411 ezer forintot vihetnek haza.

Nem a legnépszerűbbek a legjobban fizetőek

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint a legjobban fizető diplomák közel sem azok, amikre a legtöbben jelenteznek. Míg ugyanis a tíz legnépszerűbb szak közé egyetlen államtudományi képzés se került be, a top tíz legjobban fizető diploma első hat helyén egy kivételével csak ilyen végzettség szerepel.

A katonai infokommunikáció alapszakon végzettek bruttó átlagkeresete például 2023-ban 1 092 490 forint volt. Ez azt jelenti, hogy azok, akik ezen a szakon végeztek és még nem töltötték be a 25. életévüket a diplomaszerzést követően nettó 810 forintos fizetésre számíthatnak, a 25 éven felüliek pedig nettó 726 forintra.

A tíz legjobban fizető diploma sorrendje 2023-ban a következőképp alakult:

  1. katonai infokommunikáció - 1 092 490 forint
  2. katonai vezető - 934 838 forint
  3. katonai logisztikus - 878 908 forint
  4. bűnügyi - 746 150 forint
  5. mérnökinformatikus - 719 587 forint
  6. rendészeti - 708 351 forint
  7. molekuláris bionika mérnök - 684 283 forint
  8. üzemmérnök-informatikus - 680 781 forint
  9. villamosmérnök - 656 848 forint
  10. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök - 652 945 forint

Ha arra is kíváncsiak vagytok, hogy mik a legrosszabbul fizető alapszakos diplomák, olvassátok el az alábbi cikkünket:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.