Tízből négy magyar antiszociális munkaidőben dolgozik

A magyarok 37 százaléka dolgozott 2021-ben antiszociális munkaidőben, például éjszaka, hétvégén vagy hetente, havonta változó beosztásban.

Az Eurofound kutatóintézet jelentése szerint az uniós átlag ehhez képest csak 32 százalék volt - szúrta ki a G7.

A legtöbben Máltán (41 százalék), Görögországban (40 százalék) és Cipruson (38 százalék) keresték meg a kenyérrevalót antiszociális munkaidőben. A legkevesebben pedig Svédországban, Finnországban és Dániában. Érdekes, hogy a régióból csak Romániában magasabb a magyarnál azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik ilyen körülmények között dolgoztak.

A felmérésből kiderült, hogy az elmúlt években átalakultak az egyes szolgáltató szektorok, és a nagyobb rugalmasságot igénylő munkaszervezés hatására nőtt az antiszociális munkaidőben dolgozók aránya.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter