A munkanélküliek ötöde a 15-24 éves korosztályhoz tartozik

44 ezer a 15-24 éves munkanélküliek száma az októberi adatok szerint.

  • Tornyos Kata

A munkanélküliek száma 2023 októberében 202 ezer, míg a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A 2023. augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel 211 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt – olvasható a Népszaván.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezer, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában összesen 273 ezer embert foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,2 százalék volt, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.

„A hosszabb távú trendet figyelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. Leszámítva egy idén nyári (szezonális) javulást, 2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban”

– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a lapnak.

A munkanélküli nők száma 100 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett. Míg a férfiaknál 111 ezer volt a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi rátájuk megegyezik a nőkével.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.