A munkanélküliek ötöde a 15-24 éves korosztályhoz tartozik

44 ezer a 15-24 éves munkanélküliek száma az októberi adatok szerint.

  • Tornyos Kata

A munkanélküliek száma 2023 októberében 202 ezer, míg a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A 2023. augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel 211 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt – olvasható a Népszaván.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezer, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában összesen 273 ezer embert foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,2 százalék volt, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.

„A hosszabb távú trendet figyelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. Leszámítva egy idén nyári (szezonális) javulást, 2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban”

– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a lapnak.

A munkanélküli nők száma 100 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett. Míg a férfiaknál 111 ezer volt a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi rátájuk megegyezik a nőkével.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.