A munkanélküliek aránya ezzel párhuzamosan 2,5 százalékra csökkent, míg az ellátásban részesülő 15 évnél idősebb inaktívak aránya 6 százalékkal lett kevesebb. A munkanélküliek aránya a legfiatalabbak, vagyis a 15-24 évesek körében a legmagasabb (4,8 százalék), és az idősebb korcsoportok felé haladva folyamatosan csökken - írja a hvg360.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint 12,4 százalék volt 2022-ben. Ennél rosszabb eredményt csak Spanyolország (13,9 százalék) és Románia (15,6 százalék) ért el az uniós országok közül.
A legfrissebb OECD-jelentés is hasonló megállapításra jutott: Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.
A korai iskolaelhagyást elsősorban az okozza, hogy a tankötelezettséget 2012-ben 16 évre csökkentették. Akkor a kormány úgy fogalmazott, hogy ezzel lehetőséget adnak azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudnák elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez.
