Népszámlálás: a fiatalok között van a legtöbb munkanélküli

A 2022-es népszámlálásból kiderült, hogy 237 ezer a munkanélküliek számra Magyarországon. A foglalkoztatottak aránya az előző cenzus óta közel 10 százalékkal, 49,1 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek aránya ezzel párhuzamosan 2,5 százalékra csökkent, míg az ellátásban részesülő 15 évnél idősebb inaktívak aránya 6 százalékkal lett kevesebb. A munkanélküliek aránya a legfiatalabbak, vagyis a 15-24 évesek körében a legmagasabb (4,8 százalék), és az idősebb korcsoportok felé haladva folyamatosan csökken - írja a hvg360.

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint 12,4 százalék volt 2022-ben. Ennél rosszabb eredményt csak Spanyolország (13,9 százalék) és Románia (15,6 százalék) ért el az uniós országok közül.

A legfrissebb OECD-jelentés is hasonló megállapításra jutott: Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.

A korai iskolaelhagyást elsősorban az okozza, hogy a tankötelezettséget 2012-ben 16 évre csökkentették. Akkor a kormány úgy fogalmazott, hogy ezzel lehetőséget adnak azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudnák elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.