Miért nem választanak műszaki pályát maguknak a nők? Egy felmérés megkereste rá a választ

Az oktatás nem tesz eleget azért, hogy felkeltse a lányok érdeklődését a műszaki területek iránt - derült ki egy nemrég készült reprezentatív felmérésből.

A 11. osztályos diáklányok számára induló tehetségprogram mellett, amiről az alábbi cikkünkben írtunk, reprezentatív kutatás készült a nők pályaválasztását befolyásoló tényezőkről.

A CETIN Hungary által készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a nőket a pályaválasztásban. Ennek keretében megvizsgálták az ismerősök, a család, az iskola és a kortárs csoportok hatását, illetve a belső motivációkat.

A véleménykutatásban összesen 1258 fő vett részt. Az eredmény országosan reprezentatív, a résztvevők pedig a 16-59 éves korosztályból származtak.

A nők STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) pályaválasztását érintő kérdések kapcsán kiderült, hogy a válaszadók 27%-a szerint az oktatás nem szentel elég figyelmet arra, hogy felkeltsék a lányok érdeklődését a különböző műszaki-technológiai területek iránt. Ennek a problémának a súlyosságát a nők 32 százaléka, a férfi válaszadók viszont csak 22 százaléka érzi erősebbnek.

Ennél az aránynál több férfi (27%) gondolja viszont azt, hogy a karrierút már a gyerekkorban eldől. Ezt az alapján feltételezik, hogy a lányok kevesebbet játszanak olyan játékokkal, „kütyükkel”, amik jobban megkedveltetnék velük a műszaki dolgokat.

A női válaszadók (19%) szerint a női példakép hiánya is erősen befolyásolhatja a karrierutat. Ezenkívül 22% úgy gondolja, hogy a kevés önbizalommal rendelkező lányok ezeken a szakterületeken nem képesek sikeresek lenni.

Míg a válaszadó férfiak 48%-a nem gondolt soha arra, hogy műszaki területen helyezkedjen el, addig a nők aránya ennél lényegesen magasabb, összesen 69 százalék. A pályaválasztás a megkérdezettek több mint a felénél (57%) már általános iskola felső tagozatban vagy a középiskolában eldől. Itt nem találtak lényeges eltérést a nemek között. A kutatásban megkérdezettek nagyobb része egyébként nem kategorizálja nemek szerint a műszaki pályákat. A válaszadók 59%-a nem tartja férfiasnak a műszaki-technológiai pályát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.