Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Bár inkább a magyar egyetemeket választanák, egyre több középiskolás gondolkodik külföldi munkavállaláson – derül ki a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég felméréséből.
A kutatás során több mint 1100 magyar középiskolás válaszait dolgozták fel, melyekből kiderült, hogy bár mindössze 5 százalékuk gondolkodik azon, hogy az érettségi után külföldi egyetemre megy, minden harmadik diák szeretne valamelyik mobilitási programban (például az Erasmuson) részt venni, és a külföldi munkavállalás lehetősége is sokkal népszerűbb köztük, mint az idősebb generáció tagjai körében.
Az eredményekből az látszik, hogy bár a megkérdezett diákok 79 százaléka magyar egyetemen tanulna tovább, 16 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan, a diplomaszerzést követően 37 százalékuk biztosan külföldön szeretne elhelyezkedni, 28 százalék pedig még nem tudja, hogy belföldön maradna vagy külföldre menne inkább.
Azok, akik már biztosak abban, hogy nem Magyarországon szeretnének elhelyezkedni, főként a magasabb fizetések és a jobb megélhetés miatt választanának más országokat, de 24 százalék a több munkalehetőséget is vonzónak tartja. Páli Nóra, a Trenkwalder student services vezetője szerint ennek a korosztálynak a „megtartása” leginkább azon múlik majd, hogy sikerül-e a hazai béreket a nyugat-európai átlaghoz igazítani.
Azok a diákok egyébként, akik belföldön maradnak, többnyire (77%) Budapesten és Pest megyében helyezkednek el, de vonzó célpontnak számít Győr-Moson-Sopron, Fejér megye, valamint Csongrád-Csanád megye is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
