Egyre több középiskolás menne külföldre dolgozni a magasab fizetések miatt

Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.

  • Eduline

Bár inkább a magyar egyetemeket választanák, egyre több középiskolás gondolkodik külföldi munkavállaláson – derül ki a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég felméréséből.

A kutatás során több mint 1100 magyar középiskolás válaszait dolgozták fel, melyekből kiderült, hogy bár mindössze 5 százalékuk gondolkodik azon, hogy az érettségi után külföldi egyetemre megy, minden harmadik diák szeretne valamelyik mobilitási programban (például az Erasmuson) részt venni, és a külföldi munkavállalás lehetősége is sokkal népszerűbb köztük, mint az idősebb generáció tagjai körében.

Az eredményekből az látszik, hogy bár a megkérdezett diákok 79 százaléka magyar egyetemen tanulna tovább, 16 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan, a diplomaszerzést követően 37 százalékuk biztosan külföldön szeretne elhelyezkedni, 28 százalék pedig még nem tudja, hogy belföldön maradna vagy külföldre menne inkább.

Azok, akik már biztosak abban, hogy nem Magyarországon szeretnének elhelyezkedni, főként a magasabb fizetések és a jobb megélhetés miatt választanának más országokat, de 24 százalék a több munkalehetőséget is vonzónak tartja. Páli Nóra, a Trenkwalder student services vezetője szerint ennek a korosztálynak a „megtartása” leginkább azon múlik majd, hogy sikerül-e a hazai béreket a nyugat-európai átlaghoz igazítani.

Azok a diákok egyébként, akik belföldön maradnak, többnyire (77%) Budapesten és Pest megyében  helyezkednek el, de vonzó célpontnak számít Győr-Moson-Sopron, Fejér megye, valamint Csongrád-Csanád megye is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.