Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Bár inkább a magyar egyetemeket választanák, egyre több középiskolás gondolkodik külföldi munkavállaláson – derül ki a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég felméréséből.
A kutatás során több mint 1100 magyar középiskolás válaszait dolgozták fel, melyekből kiderült, hogy bár mindössze 5 százalékuk gondolkodik azon, hogy az érettségi után külföldi egyetemre megy, minden harmadik diák szeretne valamelyik mobilitási programban (például az Erasmuson) részt venni, és a külföldi munkavállalás lehetősége is sokkal népszerűbb köztük, mint az idősebb generáció tagjai körében.
Az eredményekből az látszik, hogy bár a megkérdezett diákok 79 százaléka magyar egyetemen tanulna tovább, 16 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan, a diplomaszerzést követően 37 százalékuk biztosan külföldön szeretne elhelyezkedni, 28 százalék pedig még nem tudja, hogy belföldön maradna vagy külföldre menne inkább.
Azok, akik már biztosak abban, hogy nem Magyarországon szeretnének elhelyezkedni, főként a magasabb fizetések és a jobb megélhetés miatt választanának más országokat, de 24 százalék a több munkalehetőséget is vonzónak tartja. Páli Nóra, a Trenkwalder student services vezetője szerint ennek a korosztálynak a „megtartása” leginkább azon múlik majd, hogy sikerül-e a hazai béreket a nyugat-európai átlaghoz igazítani.
Azok a diákok egyébként, akik belföldön maradnak, többnyire (77%) Budapesten és Pest megyében helyezkednek el, de vonzó célpontnak számít Győr-Moson-Sopron, Fejér megye, valamint Csongrád-Csanád megye is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
