Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Bár inkább a magyar egyetemeket választanák, egyre több középiskolás gondolkodik külföldi munkavállaláson – derül ki a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég felméréséből.
A kutatás során több mint 1100 magyar középiskolás válaszait dolgozták fel, melyekből kiderült, hogy bár mindössze 5 százalékuk gondolkodik azon, hogy az érettségi után külföldi egyetemre megy, minden harmadik diák szeretne valamelyik mobilitási programban (például az Erasmuson) részt venni, és a külföldi munkavállalás lehetősége is sokkal népszerűbb köztük, mint az idősebb generáció tagjai körében.
Az eredményekből az látszik, hogy bár a megkérdezett diákok 79 százaléka magyar egyetemen tanulna tovább, 16 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan, a diplomaszerzést követően 37 százalékuk biztosan külföldön szeretne elhelyezkedni, 28 százalék pedig még nem tudja, hogy belföldön maradna vagy külföldre menne inkább.
Azok, akik már biztosak abban, hogy nem Magyarországon szeretnének elhelyezkedni, főként a magasabb fizetések és a jobb megélhetés miatt választanának más országokat, de 24 százalék a több munkalehetőséget is vonzónak tartja. Páli Nóra, a Trenkwalder student services vezetője szerint ennek a korosztálynak a „megtartása” leginkább azon múlik majd, hogy sikerül-e a hazai béreket a nyugat-európai átlaghoz igazítani.
Azok a diákok egyébként, akik belföldön maradnak, többnyire (77%) Budapesten és Pest megyében helyezkednek el, de vonzó célpontnak számít Győr-Moson-Sopron, Fejér megye, valamint Csongrád-Csanád megye is.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
