Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Bár inkább a magyar egyetemeket választanák, egyre több középiskolás gondolkodik külföldi munkavállaláson – derül ki a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég felméréséből.
A kutatás során több mint 1100 magyar középiskolás válaszait dolgozták fel, melyekből kiderült, hogy bár mindössze 5 százalékuk gondolkodik azon, hogy az érettségi után külföldi egyetemre megy, minden harmadik diák szeretne valamelyik mobilitási programban (például az Erasmuson) részt venni, és a külföldi munkavállalás lehetősége is sokkal népszerűbb köztük, mint az idősebb generáció tagjai körében.
Az eredményekből az látszik, hogy bár a megkérdezett diákok 79 százaléka magyar egyetemen tanulna tovább, 16 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan, a diplomaszerzést követően 37 százalékuk biztosan külföldön szeretne elhelyezkedni, 28 százalék pedig még nem tudja, hogy belföldön maradna vagy külföldre menne inkább.
Azok, akik már biztosak abban, hogy nem Magyarországon szeretnének elhelyezkedni, főként a magasabb fizetések és a jobb megélhetés miatt választanának más országokat, de 24 százalék a több munkalehetőséget is vonzónak tartja. Páli Nóra, a Trenkwalder student services vezetője szerint ennek a korosztálynak a „megtartása” leginkább azon múlik majd, hogy sikerül-e a hazai béreket a nyugat-európai átlaghoz igazítani.
Azok a diákok egyébként, akik belföldön maradnak, többnyire (77%) Budapesten és Pest megyében helyezkednek el, de vonzó célpontnak számít Győr-Moson-Sopron, Fejér megye, valamint Csongrád-Csanád megye is.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
