Több ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait 2022-ben is valamilyen műszaki képzésen. Mutatjuk, miért éri meg ezeken a szakokon végezni.
2022-ben 14112 jelentkező közül 8310 diákot vettek fel valamelyik magyarországi egyetem műszaki képzésére.
Arról már írtunk korábban, hogy a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as kutatása szerint mekkora azoknak a hallgatóknak a bruttó átlagkeresete, akik bölcsészdiplomát szereztek. De vajon mi a helyzet a műszaki végzettségű frissdiplomásokkal?
A műszaki képzésen végzettek havi bruttó átlagkeresete 2020-ban 429 052 forint volt.
Az átlagnál jóval magasabb fizetést, bruttó 473 449 forintot azok remélhettek, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik szakán végeztek, míg a Szegedi Tudományegyetemen végzettek 459 688 forintos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem friss diplomásai pedig 442 ezer forintos bruttó fizetésre számíthattak, de néhány ezer forinttal az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem műszaki diplomásainak fizetése is meghaladta az átlagot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakembereinek fizetése pedig 429 ezer forint körül mozgott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
