Friss statisztikák: ennyit lehet a különböző egyetemek bölcsészdiplomáival keresni

Minden évben több ezer végzős jelöli meg valamelyik bölcsészképzést a felvételin, de vajon milyen fizetéssel számolhatnak diplomaszerzés után? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben az általános felvételi eljárásban összesen 17 406-an jelöltek meg a felvételi lapjukon valamilyen bölcsészképzést, ezzel a terület a gazdasági képzések (a fizetésekről itt írtunk bővebben) után a második legnépszerűbb lett. De vajon mennyit lehet keresni a bölcsészoklevelekkel?

Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. Arról már korábban írtunk, hogy mennyi a bruttó átlagkeresete az egyes tudományterületen végzetek.

A bölcsészképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme: 284 161 forint.

Az átlagnál magasabb fizetésre számíthatnak azok, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát, az átlag bruttó fizetésük 303 508 forint, a Károli Gáspár Református Egyetem volt hallgatói 297 938 forintra, a Debreceni Egyetem hallgatói pedig 294 315 forintra számíthatnak átlagosan.

Az átlagnál kicsivel alacsonyabb keresetre számíthatnak a DPR felmérései szerint, a Pannon Egyetemen 276 ezres, a Pázmányon 275 ezres, a Kodolányin 267 ezerrel az egri egyetemen pedig 262 ezerrel havonta.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István