Friss statisztikák: ennyit lehet a különböző egyetemek bölcsészdiplomáival keresni

Minden évben több ezer végzős jelöli meg valamelyik bölcsészképzést a felvételin, de vajon milyen fizetéssel számolhatnak diplomaszerzés után? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben az általános felvételi eljárásban összesen 17 406-an jelöltek meg a felvételi lapjukon valamilyen bölcsészképzést, ezzel a terület a gazdasági képzések (a fizetésekről itt írtunk bővebben) után a második legnépszerűbb lett. De vajon mennyit lehet keresni a bölcsészoklevelekkel?

Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. Arról már korábban írtunk, hogy mennyi a bruttó átlagkeresete az egyes tudományterületen végzetek.

A bölcsészképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme: 284 161 forint.

Az átlagnál magasabb fizetésre számíthatnak azok, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát, az átlag bruttó fizetésük 303 508 forint, a Károli Gáspár Református Egyetem volt hallgatói 297 938 forintra, a Debreceni Egyetem hallgatói pedig 294 315 forintra számíthatnak átlagosan.

Az átlagnál kicsivel alacsonyabb keresetre számíthatnak a DPR felmérései szerint, a Pannon Egyetemen 276 ezres, a Pázmányon 275 ezres, a Kodolányin 267 ezerrel az egri egyetemen pedig 262 ezerrel havonta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.