A 2020-as pályakövetési adatok szerint a legmagasabb fizetést az informatikusok, a mérnökök és az államtudományi területen végzettek viszik haza, míg a bérezési listát a pedagógusok zárják.
Akár a 600 ezer forintot is elérheti a 2017/2018-ban végzett diplomások bére, de gyakoribb a 280-350 ezer forint közötti bruttó fizetés - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as adataiból.
Élen a reál képzések
A három legmagasabb átlagfizetést ígérő képzési terület nem meglepő módon az informatika, az államtudományok és a műszaki képzések, ezekben a 2020-as bér 450 ezer forint fölött volt. Vannak olyan egyetemek is, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek a diplomásai átlagosan 606 ezer forintos fizetésért helyezkedtek el - igaz, itt informatikus, többnyire szoftverfejlesztői végzettséget szerzett hallgatókról van szó (ezen a területen az ugyanitt végzett mesterdiplomások bére már a 740 ezer forintot is meghaladja).
Ezeket követik a gazdaságtudományi képzések, ahonnan az itt végzettek többnyire tanácsadói, ügyintézői vagy könyvelői pozícióban helyezkednek el. Míg az alapszakosok "bérlistáját" a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, 462 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a mesterszakos rangsor élén az ELTE gazdasági képzései állnak bruttó 564 ezer forintos átlagjövedelemmel, de a BME, a BGE és az IBS is az élvonalban szerepel.
Más területeken bruttó 280 ezer körüli az átlag
A természettudományi, orvosi, agrár, társadalomtudományi, vagy bölcsész területeken, és presztizsegyetemeken diplomázók átlagfizetése szinte mindenhol elérte vagy átlépte a bruttó 300 ezer forintot 2020-ban, míg a kisebb vidéki intézményekben végzettek fizetése aszerint változik, hogy az ország mely területén, és milyen szakmában kívánnak elhelyezkedni.
Leghátul a jogi kar és a pedagógusképés
Nem meglepő, hogy a bérezési lista végén a pedagógusok találhatóak. Az alapszakon végzett, többnyire tanítóként, óvoda-vagy gyógypedagógusként elhelyezkedő szakemberek átlagbére bruttó 226 ezer forint, a mesterszakos képesítést szerzett középiskolai tanároké pedig bruttó 280 ezer.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
