A 2020-as pályakövetési adatok szerint a legmagasabb fizetést az informatikusok, a mérnökök és az államtudományi területen végzettek viszik haza, míg a bérezési listát a pedagógusok zárják.
Akár a 600 ezer forintot is elérheti a 2017/2018-ban végzett diplomások bére, de gyakoribb a 280-350 ezer forint közötti bruttó fizetés - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as adataiból.
Élen a reál képzések
A három legmagasabb átlagfizetést ígérő képzési terület nem meglepő módon az informatika, az államtudományok és a műszaki képzések, ezekben a 2020-as bér 450 ezer forint fölött volt. Vannak olyan egyetemek is, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek a diplomásai átlagosan 606 ezer forintos fizetésért helyezkedtek el - igaz, itt informatikus, többnyire szoftverfejlesztői végzettséget szerzett hallgatókról van szó (ezen a területen az ugyanitt végzett mesterdiplomások bére már a 740 ezer forintot is meghaladja).
Ezeket követik a gazdaságtudományi képzések, ahonnan az itt végzettek többnyire tanácsadói, ügyintézői vagy könyvelői pozícióban helyezkednek el. Míg az alapszakosok "bérlistáját" a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, 462 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a mesterszakos rangsor élén az ELTE gazdasági képzései állnak bruttó 564 ezer forintos átlagjövedelemmel, de a BME, a BGE és az IBS is az élvonalban szerepel.
Más területeken bruttó 280 ezer körüli az átlag
A természettudományi, orvosi, agrár, társadalomtudományi, vagy bölcsész területeken, és presztizsegyetemeken diplomázók átlagfizetése szinte mindenhol elérte vagy átlépte a bruttó 300 ezer forintot 2020-ban, míg a kisebb vidéki intézményekben végzettek fizetése aszerint változik, hogy az ország mely területén, és milyen szakmában kívánnak elhelyezkedni.
Leghátul a jogi kar és a pedagógusképés
Nem meglepő, hogy a bérezési lista végén a pedagógusok találhatóak. Az alapszakon végzett, többnyire tanítóként, óvoda-vagy gyógypedagógusként elhelyezkedő szakemberek átlagbére bruttó 226 ezer forint, a mesterszakos képesítést szerzett középiskolai tanároké pedig bruttó 280 ezer.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
