A 2020-as pályakövetési adatok szerint a legmagasabb fizetést az informatikusok, a mérnökök és az államtudományi területen végzettek viszik haza, míg a bérezési listát a pedagógusok zárják.
Akár a 600 ezer forintot is elérheti a 2017/2018-ban végzett diplomások bére, de gyakoribb a 280-350 ezer forint közötti bruttó fizetés - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as adataiból.
Élen a reál képzések
A három legmagasabb átlagfizetést ígérő képzési terület nem meglepő módon az informatika, az államtudományok és a műszaki képzések, ezekben a 2020-as bér 450 ezer forint fölött volt. Vannak olyan egyetemek is, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amelynek a diplomásai átlagosan 606 ezer forintos fizetésért helyezkedtek el - igaz, itt informatikus, többnyire szoftverfejlesztői végzettséget szerzett hallgatókról van szó (ezen a területen az ugyanitt végzett mesterdiplomások bére már a 740 ezer forintot is meghaladja).
Ezeket követik a gazdaságtudományi képzések, ahonnan az itt végzettek többnyire tanácsadói, ügyintézői vagy könyvelői pozícióban helyezkednek el. Míg az alapszakosok "bérlistáját" a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti, 462 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a mesterszakos rangsor élén az ELTE gazdasági képzései állnak bruttó 564 ezer forintos átlagjövedelemmel, de a BME, a BGE és az IBS is az élvonalban szerepel.
Más területeken bruttó 280 ezer körüli az átlag
A természettudományi, orvosi, agrár, társadalomtudományi, vagy bölcsész területeken, és presztizsegyetemeken diplomázók átlagfizetése szinte mindenhol elérte vagy átlépte a bruttó 300 ezer forintot 2020-ban, míg a kisebb vidéki intézményekben végzettek fizetése aszerint változik, hogy az ország mely területén, és milyen szakmában kívánnak elhelyezkedni.
Leghátul a jogi kar és a pedagógusképés
Nem meglepő, hogy a bérezési lista végén a pedagógusok találhatóak. Az alapszakon végzett, többnyire tanítóként, óvoda-vagy gyógypedagógusként elhelyezkedő szakemberek átlagbére bruttó 226 ezer forint, a mesterszakos képesítést szerzett középiskolai tanároké pedig bruttó 280 ezer.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
