A pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne, de vannak, akik már az induláskor milliós bérezésben gondolkodnak.
A 18-25 év közöttiek alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forintos vagy alacsonyabb bruttó fizetéssel, 60 százaléknak ennél magasabb a bérigénye, 10 százalékuk pedig nem tudta megmondani, hogy mennyit szeretne keresni – többek között ez derült ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
Majdnem 27 százalékuk 350 és 450 ezer forint közötti bérre vágyik, de 10 százalék fölött van azok aránya is, akik 600-800 ezer forintos fizetést is reálisnak tartanak. Sőt – igaz nem túl sokan, a válaszadók mindössze 2,7 százaléka – akadnak olyan pályakezdők is, akik már az induláskor milliós fizetésben gondolkodnak.
A kutatás eredményei alapján a versenyképes fizetés az elsődleges szempont, amikor munkahelyet választanak. Ezt a rugalmas munkaidő, illetve a nyitott és támogató vezetők követik, de a befogadó csapat és az előrelépés lehetősége is ott szerepel a legfontosabb tényezők között.
A pályakezdők többsége magabiztos, ha arról van szó, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni, és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán közel 70 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, míg valamivel több mint 60 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.
78,7 százalékuk szeretne idővel magasabb pozícióba kerülni, és valamivel 43 százalék fölött van azok aránya, akik úgy érzik, erre két éven belül reális lehetőségük van. Kicsit több mint 45 százalék pedig 3-5 éven belül számít arra, hogy feljebb léphet a ranglétrán.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
