A pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne, de vannak, akik már az induláskor milliós bérezésben gondolkodnak.
A 18-25 év közöttiek alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forintos vagy alacsonyabb bruttó fizetéssel, 60 százaléknak ennél magasabb a bérigénye, 10 százalékuk pedig nem tudta megmondani, hogy mennyit szeretne keresni – többek között ez derült ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
Majdnem 27 százalékuk 350 és 450 ezer forint közötti bérre vágyik, de 10 százalék fölött van azok aránya is, akik 600-800 ezer forintos fizetést is reálisnak tartanak. Sőt – igaz nem túl sokan, a válaszadók mindössze 2,7 százaléka – akadnak olyan pályakezdők is, akik már az induláskor milliós fizetésben gondolkodnak.
A kutatás eredményei alapján a versenyképes fizetés az elsődleges szempont, amikor munkahelyet választanak. Ezt a rugalmas munkaidő, illetve a nyitott és támogató vezetők követik, de a befogadó csapat és az előrelépés lehetősége is ott szerepel a legfontosabb tényezők között.
A pályakezdők többsége magabiztos, ha arról van szó, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni, és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán közel 70 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, míg valamivel több mint 60 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.
78,7 százalékuk szeretne idővel magasabb pozícióba kerülni, és valamivel 43 százalék fölött van azok aránya, akik úgy érzik, erre két éven belül reális lehetőségük van. Kicsit több mint 45 százalék pedig 3-5 éven belül számít arra, hogy feljebb léphet a ranglétrán.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
