A pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetést szeretne, de vannak, akik már az induláskor milliós bérezésben gondolkodnak.
A 18-25 év közöttiek alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forintos vagy alacsonyabb bruttó fizetéssel, 60 százaléknak ennél magasabb a bérigénye, 10 százalékuk pedig nem tudta megmondani, hogy mennyit szeretne keresni – többek között ez derült ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
Majdnem 27 százalékuk 350 és 450 ezer forint közötti bérre vágyik, de 10 százalék fölött van azok aránya is, akik 600-800 ezer forintos fizetést is reálisnak tartanak. Sőt – igaz nem túl sokan, a válaszadók mindössze 2,7 százaléka – akadnak olyan pályakezdők is, akik már az induláskor milliós fizetésben gondolkodnak.
A kutatás eredményei alapján a versenyképes fizetés az elsődleges szempont, amikor munkahelyet választanak. Ezt a rugalmas munkaidő, illetve a nyitott és támogató vezetők követik, de a befogadó csapat és az előrelépés lehetősége is ott szerepel a legfontosabb tényezők között.
A pályakezdők többsége magabiztos, ha arról van szó, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni, és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán közel 70 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, míg valamivel több mint 60 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.
78,7 százalékuk szeretne idővel magasabb pozícióba kerülni, és valamivel 43 százalék fölött van azok aránya, akik úgy érzik, erre két éven belül reális lehetőségük van. Kicsit több mint 45 százalék pedig 3-5 éven belül számít arra, hogy feljebb léphet a ranglétrán.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
