Majdnem 30 százalékkal nőtt a pályakezdők bérigénye egy év alatt, az idei átlag nettó 321 800 forint.
A legmagasabb fizetést, körülbelül 369 536 forintot az IT szektorban dolgozók remélik, a legalacsonyabbat pedig – ennél 100-120 ezer forinttal kevesebbet - a pedagógusok és a bölcsész területeken elhelyezkedők, ez derült ki a Zyntern.com friss felméréséből. Összesen háromezer, 16-28 év közötti pályakezdőt kérdeztek meg bérigényükről és arról, mi alapján választanak munkahelyet.
A legtöbb pályakezdő egyébként 276-300 ezer forintos bérigénnyel áll elő az állásinterjúkon, ugyanakkor elég jelentős a különbség a fővárosban és a vidéken élők, valamint a férfiak és a nők között (egészen pontosan 63 ezer forint). Az idei bérigény egyébként 73 ezer forinttal magasabb, mint amit a Zyntern 2021-ben mért.
A 16-19 évesek átlagosan 309 600, a 20 és 23 év közöttiek 317 000, a 24-26 évesek 330 000 Ft, a kutatásban részt vevők közül a legidősebbek pedig 336 000 forintos nettó kezdő fizetést határoztak meg.
És hogy mi alapján választanak munkahelyet a pályakezdők? A legfontosabbnak a fizetést, a jó teljesítmény elérését, a karrierlehetőségeket tartják, a nők többsége számára fontos a befogadó, barátságos munkahelyi környezet, a férfiak egy részének pedig az innovatív eszközök. A járvány idején népszerűvé vált home office-lehetőséget a lista vége felé találjuk, és kevésbé tartják fontosnak a munkahelyek nemzetközi hátterét is.
Ennek ellenére a kutatásban résztvevők döntő többsége (59%) szívesen helyezkedne el nemzetközi nagyvállalatoknál, de népszerűek a magyar nagyvállalatok, kis -és középvállalkozások is. A legnépszerűbb cégek között telekomunikációs vállalatok, a Big 4, bankok és hazai nagyvállalatok is vannak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
