Majdnem 30 százalékkal nőtt a pályakezdők bérigénye egy év alatt, az idei átlag nettó 321 800 forint.
A legmagasabb fizetést, körülbelül 369 536 forintot az IT szektorban dolgozók remélik, a legalacsonyabbat pedig – ennél 100-120 ezer forinttal kevesebbet - a pedagógusok és a bölcsész területeken elhelyezkedők, ez derült ki a Zyntern.com friss felméréséből. Összesen háromezer, 16-28 év közötti pályakezdőt kérdeztek meg bérigényükről és arról, mi alapján választanak munkahelyet.
A legtöbb pályakezdő egyébként 276-300 ezer forintos bérigénnyel áll elő az állásinterjúkon, ugyanakkor elég jelentős a különbség a fővárosban és a vidéken élők, valamint a férfiak és a nők között (egészen pontosan 63 ezer forint). Az idei bérigény egyébként 73 ezer forinttal magasabb, mint amit a Zyntern 2021-ben mért.
A 16-19 évesek átlagosan 309 600, a 20 és 23 év közöttiek 317 000, a 24-26 évesek 330 000 Ft, a kutatásban részt vevők közül a legidősebbek pedig 336 000 forintos nettó kezdő fizetést határoztak meg.
És hogy mi alapján választanak munkahelyet a pályakezdők? A legfontosabbnak a fizetést, a jó teljesítmény elérését, a karrierlehetőségeket tartják, a nők többsége számára fontos a befogadó, barátságos munkahelyi környezet, a férfiak egy részének pedig az innovatív eszközök. A járvány idején népszerűvé vált home office-lehetőséget a lista vége felé találjuk, és kevésbé tartják fontosnak a munkahelyek nemzetközi hátterét is.
Ennek ellenére a kutatásban résztvevők döntő többsége (59%) szívesen helyezkedne el nemzetközi nagyvállalatoknál, de népszerűek a magyar nagyvállalatok, kis -és középvállalkozások is. A legnépszerűbb cégek között telekomunikációs vállalatok, a Big 4, bankok és hazai nagyvállalatok is vannak.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
