Jól járhatnak azok, akik 25 év alatt vállalnak nyáron munkát: tavaly óránként 963 forintot, idén 1150 forintot is kaphatnak.
A minimálbér 2021-ben még óránként 963 forint volt, amiből az szja levonása után 819 forint maradt, míg az idei 1150 forintra emelt összeget a 25 évnél fiatalabbak maradéktalanul kézhez kapják az iskolaszövetkezetekben, ez pedig éves összevetésben 40 százalékos emelkedést jelent – közölte Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.
A diákszövetkezet legújabb felmérése szerint egyébként az „átlag diákmunkás” elvárásai nem is sokkal magasabbak: a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada 1300 és 1500 forint közé tette az „elfogadható nettó órabér” mértékét. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a diák munkavállalók közül a legtöbben a fizetés alapján választanak a lehetőségek közül.
Hol mennyi az annyi?
A bruttó órabérek a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén 1300 és 1500 forint között, a szaktudást is igénylő (pl. IT, marketing, HR, pénzügyi) munkáknál pedig 1800 forint fölött mozognak. A szórás természetesen idén is nagy, akad több olyan kereskedelmi, fizikai munka is, amelyért óránként, pótlékkal több mint 2000 forintot fizetnek. Budapesten lehet a legjobban keresni, ahol – az összes munkatípust figyelembe véve – 1600 forint idén az átlagos diákmunka-órabér, majd a Balaton és Nyugat-Magyarország következik 1500 forint körüli átlagbérezéssel.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
