1400-1800 forint: ennyit kapnak óránként a diákmunkások idén

Idén a 25 év alattiak jövedelméből nem vonják le a személyi jövedelemadót, ami érezhetően növelte a diákmunkára jelentkezők számát - közölte az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet.

  • Eduline/MTI

Majdnem 65 százalékkal több jelöltet regisztráltak az első negyedévben, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában átlagosan bruttó 1450 forintot fizettek óránként a diákmunkáért. Az szja-levonás eltörlése önmagában közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét - írták.

Tapasztalataik alapján az év első hónapjaiban mind a fizikai diákmunkák, mind a kevésbé komplex irodai adminisztrációs tevékenységek esetén 1400-1500 forint között alakult a diákok átlagos órabére. Az olyan állások esetében, amelyeknél valamilyen speciális tudásra (például ritkább idegen nyelvek ismeretére) van szükség, az órabérek ennél magasabbak voltak, 1700-1800 forint körül mozogtak.

De miért dolgoznak a diákok?

A Trenkwalder által megkérdezett diákok arra, miért vállaltak munkát, az anyagi függetlenség mellett csaknem ugyanolyan fontos szempontnak tartják, hogy már a tanulmányaik során munkatapasztalatot szerezzenek: előbbi 70, utóbbi 51 százalékuk számára jelent fontos motivációt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.