Magyar egyetemisták helyett külföldi pályakezdők jelentkeznek a mérnöki állásokra

Ugrásszerűen megnőtt azoknak a külföldi egyetemistáknak száma, akik a diplomájuk megszerzése után magyarországi nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni pályakezdő mérnökként - derült ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss felmérésből.

  • Eduline/MTI

A kutatás eredményei alapján az idei egyetemi, főleg vidéki campusokon megtartott állásbörzéken 80-90 százalékban határon túlról érkezett egyetemisták, pályakezdők érdeklődtek a meghirdetett magyarországi mérnöki állások, gyakornoki lehetőségek iránt.

Ábrahám László, az EJMSZ elnöke szerint a pályakezdő magyar mérnökök részben azért nem vettek részt az itthoni műszaki állásbörzéken, mert közülük sokan eleve külföldi munkavállalást terveznek. Azok pedig, akik magyarországi nagyvállalatoknál szeretnének elhelyezkedni, jellemzően a diplomájuk átvétele után kezdenek bele aktívabban a munkakeresésbe.

A külföldi hallgatókra jellemző, hogy előre terveznek, és még a végzés előtt szeretnének biztos helyet szerezni. A cégek saját statisztikái szerint a hozzájuk jelentkezők felét fel is vették - írták a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.