Magyar egyetemisták helyett külföldi pályakezdők jelentkeznek a mérnöki állásokra

Ugrásszerűen megnőtt azoknak a külföldi egyetemistáknak száma, akik a diplomájuk megszerzése után magyarországi nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni pályakezdő mérnökként - derült ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss felmérésből.

  • Eduline/MTI

A kutatás eredményei alapján az idei egyetemi, főleg vidéki campusokon megtartott állásbörzéken 80-90 százalékban határon túlról érkezett egyetemisták, pályakezdők érdeklődtek a meghirdetett magyarországi mérnöki állások, gyakornoki lehetőségek iránt.

Ábrahám László, az EJMSZ elnöke szerint a pályakezdő magyar mérnökök részben azért nem vettek részt az itthoni műszaki állásbörzéken, mert közülük sokan eleve külföldi munkavállalást terveznek. Azok pedig, akik magyarországi nagyvállalatoknál szeretnének elhelyezkedni, jellemzően a diplomájuk átvétele után kezdenek bele aktívabban a munkakeresésbe.

A külföldi hallgatókra jellemző, hogy előre terveznek, és még a végzés előtt szeretnének biztos helyet szerezni. A cégek saját statisztikái szerint a hozzájuk jelentkezők felét fel is vették - írták a közleményben.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.