Egyre több a megpályázható diákállás, de változik a népszerűségi lista

Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma, viszont diákmunka szempontjából a legnépszerűbb nyári időszak lezárult.

  • Csik Veronika

A Profession.hu elemzése szerint mindez azzal áll összefüggésben, hogy a munkaerőpiacon érezhető a munkaerőhiány, a gazdaság újraindulásával több szektorban is jelentősen megugrott a frissen feladott álláshirdetések száma, amit az elérhető munkaerő aránya nem követ le azonos mértékben.

Az oldal azt is megállapította, hogy a diákok körében a legnépszerűbb állások listáján az egy hirdetésre érkezett jelentkezések száma alapján kiugró a változás az idei és a tavalyi év adatai között. Míg 2020-ban a top három helyen a kommunikáció és PR, az éttermi vendéglátás és a sofőr, futár állt,

az idei évre az adatrögzítő lett a legnépszerűbb kategória, amit az online marketing és a szakmai asszisztens pozíciók követnek.

A diákok szakmai tapasztalatát is felmérték és kiderült, hogy míg a diákmunkások csaknem fele még egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal, 13 százalékuk azonban 3-5 évet is fel tud mutatni, ami azt jelenti, hogy ez utóbbi csoport tagjai már a középiskola mellett elkezdtek dolgozni. A jelentkezők 47 százaléka egyetemi végzettséget szerzett, miközben tavaly csaknem azonos arányban a középiskolai végzettségűek jelentették a többséget; mind a két évben a szakiskolából vagy szakmunkásképzőből érkezett diákok voltak a legkevesebben 3, illetve közel 2 százalékos aránnyal.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.