Egyre több a megpályázható diákállás, de változik a népszerűségi lista

Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma, viszont diákmunka szempontjából a legnépszerűbb nyári időszak lezárult.

  • Csik Veronika

A Profession.hu elemzése szerint mindez azzal áll összefüggésben, hogy a munkaerőpiacon érezhető a munkaerőhiány, a gazdaság újraindulásával több szektorban is jelentősen megugrott a frissen feladott álláshirdetések száma, amit az elérhető munkaerő aránya nem követ le azonos mértékben.

Az oldal azt is megállapította, hogy a diákok körében a legnépszerűbb állások listáján az egy hirdetésre érkezett jelentkezések száma alapján kiugró a változás az idei és a tavalyi év adatai között. Míg 2020-ban a top három helyen a kommunikáció és PR, az éttermi vendéglátás és a sofőr, futár állt,

az idei évre az adatrögzítő lett a legnépszerűbb kategória, amit az online marketing és a szakmai asszisztens pozíciók követnek.

A diákok szakmai tapasztalatát is felmérték és kiderült, hogy míg a diákmunkások csaknem fele még egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal, 13 százalékuk azonban 3-5 évet is fel tud mutatni, ami azt jelenti, hogy ez utóbbi csoport tagjai már a középiskola mellett elkezdtek dolgozni. A jelentkezők 47 százaléka egyetemi végzettséget szerzett, miközben tavaly csaknem azonos arányban a középiskolai végzettségűek jelentették a többséget; mind a két évben a szakiskolából vagy szakmunkásképzőből érkezett diákok voltak a legkevesebben 3, illetve közel 2 százalékos aránnyal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.