Friss fizetési adatok: 436 ezer forint volt a bruttó átlagkereset júniusban

Ismét közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a fizetési adatokat.

  • Csik Veronika

Idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 290 200 forint volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

2021. január–júniusban a bruttó átlagkereset 428 200, a nettó átlagkereset 284 800 forintot ért el, mindkettő 8,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 445 900 forintot ért el, ami 6,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 417 800 forintot, ami 4,0 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 290 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 299 100 forintot ért el.

Melyik diploma éri a legtöbbet?

Mennyit érnek a felvételi legnépszerűbb képzései? Ebben a cikkben megnéztük, mennyit kereshettek gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing vagy pszichológia szakos diplomával.

Az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.

A friss statisztikákból kiderül, hogy a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.