Pár nap van hátra a nyári szünetig, hamarosan beindul a nyári diákmunkaszezon is

A szakértők szerint 2021-ben a legtöbb munka bruttó 1200-1300 forintos órabér körül mozog majd, a tavalyi járványhelyzet miatt azonban valószínűleg sokkal nagyobb lesz az érdeklődés a cégek és a diákok körében is a nyári melókra. Az is megvan, kik kereshetik majd a legtöbbet a szünetben.

  • Csik Veronika

2020 után, idén megint több munkából válogathatnak majd a diákok és az egyetemi hallgatók is - mondta a Pénzcentrumnak Virág Viktor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Szerinte az idei nyári szezon már 2-3 hete elkezdődött, sokan jelentkeztek is az állásokra, a nagy roham a szabad pozíciókért azonban csak a pár nap múlva kezdődő nyári szünetben fog igazán megnőni.

A szakember szerint a cégek általában két kategóriában gondolkoznak, ha diákmunkáról van szó: vagy idénymunkára keresik a megfelelő diákmunkásokat vagy kifejezetten az utánpótlásra gondolnak, azaz a következő szakmai generáció képzésére fektetik a hangsúlyt. 

Mik a legnépszerűbb állások?

Ha valakinek az az elsődleges szempont, hogy gyorsan találjon munkát, akkor 2021-ben is válaszhat valamilyen fizikai munkákat, a címkézést, leltározást, csomagolást, ezenfelül az irodai adminisztrációs pozíciókat is. Gyorséttermi pozíciókra is jelentkezhettek, annyi különbséggel, hogy itt elvárnak egy bizonyos szintű távlati elköteleződést - mondta a szakember az oldalnak.

Mennyi az annyi?

2021-ben a legtöbb diákmunka a bruttó 1200-1300 forintos órabérsávban mozog. Virág Viktor kiemelte azt is, hogy a kötelező minimál bér a bruttó 963 Ft/óra, szerinte azonban ezzel általában vidéken lehet találkozni.

Persze vannak olyan munkák is, amik többet fizetnek, ilyen lehet például a kisegítő villanyszerelő, ahol bruttó 3000 Ft/óra a díjazás, vagy svéd nyelvtudással rendelkező ügyfélszolgálati gyakornok 2000 Ft/óra díjazásért. Az informatikus munkakörök fizetési pedig akár a 4000 Ft/órát is elérhetik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.