A járvány a tinédzserkor végén és húszas éveik elején járókat még jobban megviselheti, mint a fiatalabbakat és az idősebbeket. A vírus ugyanis ennek a korosztálynak megrövidítette a fiatalságát és megfosztotta őket az alapvető élményektől - gondoljunk csak a ballagásokra, a szalagavatókra vagy éppen a diplomaosztókra.
Szabó Andrea szociológus szerint a második világháború óta a világjárvány volt az első olyan globális esemény, amely joggal nevezhető generációformálónak.
Az első trauma az volt, amikor egyik napról a másikra kirángatták őket a megszokott életükből, majd azt a felelősséget kapták a vállukra, hogy rajtuk múlik egy egész idős nemzedék sorsa, mert az ő életmódjuk, az ő hozzáállásuk, találkozásaik, szórakozásaik terjeszthetik ezt a betegséget - mondta el a HVG 360-nak.
Ez a felelősség pedig olyan frusztrációt okozott, amivel évtizedek óta nem találkozott az ifjú nemzedék - tette hozzá. A vakcina közelsége sem jelent semmit, a tinédzserkor végén és a húszas évek elején ugyanis még nagyon hosszú lehet az a három-négy hónap, mire az átoltottság lehetővé teszi, hogy a fiatalok visszatérjenek a megszokott életükhöz. A szociológus állítása szerint emiatt „másként fogják megélni az ifjúságukat, mint az őket megelőző nemzedékek, nem olyan felhőtlenül, nem olyan hedonistán, mert a külső körülmények nem teszik ezt lehetővé”.
Fontos mérföldkövek maradnak ki számukra, mint például a szalagavató, vagy a gimnáziumi éveket lezáró ballagás és az ezt követő bulik. De azokról az egyetemistákról se felejtkezzünk el, akik most elsőévesek és jó eséllyel még nem is találkoztak a szaktársaikkal, illetve ott vannak a végzősök is, akiknek elmaradt a diplomaosztójuk. A bizonytalanság miatt pedig egyre fontosabb lehet a fiatalok számára a biztonságra való törkevés, és az értékrendjük is átalakulhat - vélekedik a szakember.
Azt, hogy pontosan milyen rövid és hosszútávú hatásai lehetnek erre a generációra nézve a járványnak, illetve hogyan csoportosítható a koronanemzedék, a HVG 360-on olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
