"Ez egy traumatizált nemzedék" - egy egész generációra hatással lehet a koronavírus

A járvány a tinédzserkor végén és húszas éveik elején járókat még jobban megviselheti, mint a fiatalabbakat és az idősebbeket. A vírus ugyanis ennek a korosztálynak megrövidítette a fiatalságát és megfosztotta őket az alapvető élményektől - gondoljunk csak a ballagásokra, a szalagavatókra vagy éppen a diplomaosztókra.

  • Eduline

Szabó Andrea szociológus szerint a második világháború óta a világjárvány volt az első olyan globális esemény, amely joggal nevezhető generációformálónak.

Az első trauma az volt, amikor egyik napról a másikra kirángatták őket a megszokott életükből, majd azt a felelősséget kapták a vállukra, hogy rajtuk múlik egy egész idős nemzedék sorsa, mert az ő életmódjuk, az ő hozzáállásuk, találkozásaik, szórakozásaik terjeszthetik ezt a betegséget - mondta el a HVG 360-nak.

Ez a felelősség pedig olyan frusztrációt okozott, amivel évtizedek óta nem találkozott az ifjú nemzedék - tette hozzá. A vakcina közelsége sem jelent semmit, a tinédzserkor végén és a húszas évek elején ugyanis még nagyon hosszú lehet az a három-négy hónap, mire az átoltottság lehetővé teszi, hogy a fiatalok visszatérjenek a megszokott életükhöz. A szociológus állítása szerint emiatt „másként fogják megélni az ifjúságukat, mint az őket megelőző nemzedékek, nem olyan felhőtlenül, nem olyan hedonistán, mert a külső körülmények nem teszik ezt lehetővé”.

Fontos mérföldkövek maradnak ki számukra, mint például a szalagavató, vagy a gimnáziumi éveket lezáró ballagás és az ezt követő bulik. De azokról az egyetemistákról se felejtkezzünk el, akik most elsőévesek és jó eséllyel még nem is találkoztak a szaktársaikkal, illetve ott vannak a végzősök is, akiknek elmaradt a diplomaosztójuk. A bizonytalanság miatt pedig egyre fontosabb lehet a fiatalok számára a biztonságra való törkevés, és az értékrendjük is átalakulhat - vélekedik a szakember.

Azt, hogy pontosan milyen rövid és hosszútávú hatásai lehetnek erre a generációra nézve a járványnak, illetve hogyan csoportosítható a koronanemzedék, a HVG 360-on olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.