Hét elcsépelt kifejezés, amit érdemes kerülni az önéletrajzban

Állásra vagy gyakornoki pozícióra jelentkeztek, és önéletrajzot kell írnotok? Most összegyűjtöttünk nektek néhány agyonhasznált kifejezést, amit érdemes kerülnötök, ha nem szeretnétek, hogy a kukában végezze a CV-tek.

  • Eduline

A HR-esek naponta több tucat önéletrajzot kapnak, így nincs idejük hosszan elmélyedni bennük. Egy felmérés szerint csupán hat másodpercet szánnak egy-egy CV átfutására, és ennyi idő alatt döntik el, hogy érdemes-e alaposabban foglalkozni a jelölttel. Ezért nagyon fontos, hogy milyen szavakat használtok az önéletrajzírás során, ugyanis egyes kifejezések olyannyira elcsépeltté váltak az évek alatt, hogy teljesen elveszítették jelentőségüket, és mára üres, semmitmondó közhelyeknek számítanak.

Íme, azoknak a szavaknak a listája, amelyeket, ha lehet, kerüljetek az önéletrajzban:

Szorgalmas

A szorgalmasságra hivatkozni olyan, mintha azzal akarnátok felhívni magatokra a munkáltató figyelmét, hogy tudtok írni és olvasni – vagyis a HR-esek számára ez teljesen értelmezhetetlen, ugyanis minden jelentkező azt állítja magáról, hogy hajlandó keményen dolgozni.

De mit is jelent pontosan a szorgalom? Azt, hogy képesek vagytok egyszerre több projekten is hatékonyan dolgozni? Esetleg hajlandóak vagytok néhány extra feladat elvégzésére? Ha mégis beleteszitek az önéletrajzotokba, mindenképp hozzatok fel példákat arra, hogy mit értetek ezalatt a tulajdonság alatt.

Motivált

Az előző kifejezéshez hasonlóan, ez is egy olyan tulajdonság, amit nyilván elvár tőletek a munkáltató, ezért fölösleges és néha már felszínes említeni.

Csapatjátékos

Talán ez a legnagyobb klisé az összes közül. Ha ilyen tulajdonságot szeretnétek beletenni a CV-tekben, akkor fejtsétek ki részletesen, hogy milyen csapatmunkákban vettetek eddig részt, mikor kellett esetleg több társatok munkájáért felelnetek, stb.

Jó problémamegoldó

Szintén egy olyan kifejezés, amit ki kell fejtenetek, ahelyett, hogy csupán megemlítenétek. Írjátok le, hogyan mutatkozott meg eddig, hogy jó problémamegoldók vagytok? Milyen nehézségekbe ütköztetek korábbi munkáitok során? Hogyan oldottátok meg ezeket?

Ha nem maradnak magyarázat nélkül az egyes tulajdonságaitok, akkor könnyebben értik meg a leendő munkaadóitok is, mire gondoltok pontosan, illetve kicsit személyesebbé is tehetitek az önéletrajzotokat.

Kreatív

Az utóbbi néhány évben ezt a kifejezést is unalomig használták az önéletrajzokban – ráadásul sok munkáltató ezt hallva attól is tart, hogy egyből a „saját fejetek után” szeretnétek majd menni, és háttérbe szorulnak a cégnél megszokott dolgok. A kreativitás szemléltetésénél is inkább a korábbi helyzetekre adott találékony válaszok felelevenítése lehet a célravezető.

Jó kommunikációs készség és emberközpontú

Ez miben nyilvánul meg? Milyen helyzetekben hasznosítottátok a kommunikációs készségeiteket? Milyen hatást gyakoroltatok a tárgyalópartneretekre? Itt is hozzatok konkrét példákat, ugyanis alátámasztás nélkül akár úgy is hathat, mintha arra lennétek büszkék, hogy tudtok beszélni.

A gyakori használat miatt ez a kifejezés is elcsépeltté vált – ráadásul szinte minden pozícióhoz elvárás, hogy tudjatok emberekkel kommunikálni. Ezért célszerű ezt a tulajdonságot is konkrét tényekkel alátámasztanotok.

Pályakezdők, figyelem! Így írhattok ütős motivációs levelet

A munkáltatók sokszor kísérőlevelet vagy más néven motivációs levelet is kérnek az önéletrajz mellé, így pályakezdőként biztos, hogy fogtok találkozni ezzel a műfajjal. De milyen szabályokra kell odafigyelnetek? Mitől lesz jó egy motivációs levél, és hogyan tűnhettek ki a tömegből? Most összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.