Mennyit lehet keresni szakképesítéssel, érettségivel vagy diplomával? Itt vannak a számok

Kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok, ha az általános iskola után szakiskolába vagy gimnáziumba mentek? Milyen bért kapnátok egy szakirányú továbbképzés vagy a diploma megszerzése után? Összegyűjtöttük az adatokat.

  • Eduline

Korábban már írtunk arról, hogyan viszonyulnak a friss diplomás fizetések a magyar átlagkeresethez, most pedig azt nézzük meg, mennyit visznek haza a különböző végzettségű munkavállalók.

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 2018-ban összesen nettó 1 millió 430 ezer forintot (4329 eurót) kerestek, ami egy hónapra lebontva körülbelül 119 ezer forint. Az érettségivel vagy érettségire épülő továbbképzéssel nettó 2 millió 35 ezer forintot (6166 eurót) lehetett keresni évente, ami havonta 169 ezer forintnak felel meg. A diplomával rendelkezők évente 2 millió 760 ezer forintot (8260 eurót) vittek haza 2018-ban, ami havi nettó 230 ezer forintot jelent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016. májusi adatai bruttó értékeket adnak meg. Ezek alapján az általános iskolai végzettséggel rendelkezők havi átlagkeresete bruttó 172 726 forint volt. A szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők bruttó 198 503 forintot, az érettségizettek pedig bruttó 236 339 forintot vittek haza átlagosan havonta. A főiskolai végzettségűek havi átlagkeresete bruttó 369 358 forint, az egyetemi diplomával rendelkezőké pedig bruttó 506 201 forint volt.

A 2018-as diplomás pályakövetési kutatás adatai szerint a 2014-ben és 2016-ban végzett hallgatók havonta átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek. A képzési területi adatokat, illetve azt, hogy hol találjátok az adott szakokra vonatkozó átlagbért, itt nézhetitek meg:

Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként

Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.