Kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok, ha az általános iskola után szakiskolába vagy gimnáziumba mentek? Milyen bért kapnátok egy szakirányú továbbképzés vagy a diploma megszerzése után? Összegyűjtöttük az adatokat.
Korábban már írtunk arról, hogyan viszonyulnak a friss diplomás fizetések a magyar átlagkeresethez, most pedig azt nézzük meg, mennyit visznek haza a különböző végzettségű munkavállalók.
Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 2018-ban összesen nettó 1 millió 430 ezer forintot (4329 eurót) kerestek, ami egy hónapra lebontva körülbelül 119 ezer forint. Az érettségivel vagy érettségire épülő továbbképzéssel nettó 2 millió 35 ezer forintot (6166 eurót) lehetett keresni évente, ami havonta 169 ezer forintnak felel meg. A diplomával rendelkezők évente 2 millió 760 ezer forintot (8260 eurót) vittek haza 2018-ban, ami havi nettó 230 ezer forintot jelent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016. májusi adatai bruttó értékeket adnak meg. Ezek alapján az általános iskolai végzettséggel rendelkezők havi átlagkeresete bruttó 172 726 forint volt. A szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők bruttó 198 503 forintot, az érettségizettek pedig bruttó 236 339 forintot vittek haza átlagosan havonta. A főiskolai végzettségűek havi átlagkeresete bruttó 369 358 forint, az egyetemi diplomával rendelkezőké pedig bruttó 506 201 forint volt.
A 2018-as diplomás pályakövetési kutatás adatai szerint a 2014-ben és 2016-ban végzett hallgatók havonta átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek. A képzési területi adatokat, illetve azt, hogy hol találjátok az adott szakokra vonatkozó átlagbért, itt nézhetitek meg:
Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként
Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
