Kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok, ha az általános iskola után szakiskolába vagy gimnáziumba mentek? Milyen bért kapnátok egy szakirányú továbbképzés vagy a diploma megszerzése után? Összegyűjtöttük az adatokat.
Korábban már írtunk arról, hogyan viszonyulnak a friss diplomás fizetések a magyar átlagkeresethez, most pedig azt nézzük meg, mennyit visznek haza a különböző végzettségű munkavállalók.
Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 2018-ban összesen nettó 1 millió 430 ezer forintot (4329 eurót) kerestek, ami egy hónapra lebontva körülbelül 119 ezer forint. Az érettségivel vagy érettségire épülő továbbképzéssel nettó 2 millió 35 ezer forintot (6166 eurót) lehetett keresni évente, ami havonta 169 ezer forintnak felel meg. A diplomával rendelkezők évente 2 millió 760 ezer forintot (8260 eurót) vittek haza 2018-ban, ami havi nettó 230 ezer forintot jelent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016. májusi adatai bruttó értékeket adnak meg. Ezek alapján az általános iskolai végzettséggel rendelkezők havi átlagkeresete bruttó 172 726 forint volt. A szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők bruttó 198 503 forintot, az érettségizettek pedig bruttó 236 339 forintot vittek haza átlagosan havonta. A főiskolai végzettségűek havi átlagkeresete bruttó 369 358 forint, az egyetemi diplomával rendelkezőké pedig bruttó 506 201 forint volt.
A 2018-as diplomás pályakövetési kutatás adatai szerint a 2014-ben és 2016-ban végzett hallgatók havonta átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek. A képzési területi adatokat, illetve azt, hogy hol találjátok az adott szakokra vonatkozó átlagbért, itt nézhetitek meg:
Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként
Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
