Mennyit lehet keresni szakképesítéssel, érettségivel vagy diplomával? Itt vannak a számok

Kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok, ha az általános iskola után szakiskolába vagy gimnáziumba mentek? Milyen bért kapnátok egy szakirányú továbbképzés vagy a diploma megszerzése után? Összegyűjtöttük az adatokat.

  • Eduline

Korábban már írtunk arról, hogyan viszonyulnak a friss diplomás fizetések a magyar átlagkeresethez, most pedig azt nézzük meg, mennyit visznek haza a különböző végzettségű munkavállalók.

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 2018-ban összesen nettó 1 millió 430 ezer forintot (4329 eurót) kerestek, ami egy hónapra lebontva körülbelül 119 ezer forint. Az érettségivel vagy érettségire épülő továbbképzéssel nettó 2 millió 35 ezer forintot (6166 eurót) lehetett keresni évente, ami havonta 169 ezer forintnak felel meg. A diplomával rendelkezők évente 2 millió 760 ezer forintot (8260 eurót) vittek haza 2018-ban, ami havi nettó 230 ezer forintot jelent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016. májusi adatai bruttó értékeket adnak meg. Ezek alapján az általános iskolai végzettséggel rendelkezők havi átlagkeresete bruttó 172 726 forint volt. A szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők bruttó 198 503 forintot, az érettségizettek pedig bruttó 236 339 forintot vittek haza átlagosan havonta. A főiskolai végzettségűek havi átlagkeresete bruttó 369 358 forint, az egyetemi diplomával rendelkezőké pedig bruttó 506 201 forint volt.

A 2018-as diplomás pályakövetési kutatás adatai szerint a 2014-ben és 2016-ban végzett hallgatók havonta átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek. A képzési területi adatokat, illetve azt, hogy hol találjátok az adott szakokra vonatkozó átlagbért, itt nézhetitek meg:

Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként

Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.