Z-generáció: a munkaadók a sztereotípiáktól félnek

Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.

  • MTI

A vállalkozásfejlesztést, szervezeti magatartást, szervezetpszichológiát és biztonsági kultúrát kutató szakember annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán részt vesz a Société Budapest - elsősorban vállalatirányítóknak szóló - Felsővezetői klub elnevezésű pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a 21. századi vezető kérdése lesz.

A kerekasztalbeszélgetésen a többi között szó lesz arról, hogy milyen generációs különbségekből fakadó kihívásokkal, feladatokkal kell szembenéznie a jelen vezetőjének és arról is, hogy mit jelent vezetőnek lenni a különböző generációk között.

Lazányi Kornélia az esemény témájára térve úgy vélekedett: a generációs felosztás "nagyon nagy általánosítás", azon belül individumok, különböző értékrendeddel és attitűddel rendelkező emberek vannak. A Z-gerenációhoz hasonlóan sem az X-, sem az Y-generáció nem volt homogén. A generációs felosztás szerinte azért sem értelmezhető, mivel a földrajzi-társadalmi tényezők azt jelentősen árnyalják.

"Amikor a felsővezetők félnek ezeket a fiatalokat alkalmazni, akkor sztereotípiáktól félnek, amelyek az egyén szintjén torzítanak" - fogalmazott. Ugyanakkor - tette hozzá - megfigyelhetőek tendenciózus jellemzők: a Z-generáció esetében például az, hogy "az embert keresik először a munkaadójukban, és csak utána nézik a főnököt" - fejtette ki a dékán.

Lazányi Kornélia álláspontja szerint a vezető és a beosztott között kialakult emberi kapcsolat, majd az azután "kiérdemelt tisztelet" az alapja a sikeres együttműködésnek. "Ha egy vezető eljut idáig, akkor a Z-generáció tagjai legalább annyira hűségesek, mint a baby boomerek" - hangoztatta.

A Felsővezetői klubban Lazányi Kornélia beszélgetőtársa lesz Homonnay Géza, a Gamax Számítástechnikai Kft. cégvezetője, egyik alapítója és Steigervald Krisztián közgazdász.

Youtuber-világ: ahol az ismertség a siker egyetlen fokmérője

"15-20 évvel ezelőtt, a hagyományos tömegmédia korszakában, a fiatalok többnyire belátták, hogy nem lehet mindenki híres, nem lehet mindenki sztár, hanem egy adott korosztályban csak 15-20 olyan híres énekes vagy előadóművész van, akit többen ismernek" - mondta Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, hozzátéve, hogy ma a fiatalok számára "a láthatóság és az ismertség a siker egyértelmű és kizárólagos fokmérőjévé válik".

Állást kerestek?
Nemrég szereztétek meg a diplomát, ezért éppen életetek első "igazi" állását keresitek? Vagy többéves szakmai tapasztalattal váltanátok munkahelyet, esetleg teljesen új területen építenétek karriert? Nézzétek meg a Jobline állásajánlatait!
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.