Mennyit keres egy pályakezdő jogász? Itt vannak a friss adatok

A 2018-as diplomás-pályakövetési kutatás eredményeiből kiderül, mennyit keresnek a 2014-ben és 2016-ban végzett jogászok.

  • Eduline

319 150 forint - ennyi az átlagjövedelme a jogsi képzési területen diplomázottaknak. A nemrégi megjelent 2018-as diplomás-pályakövetési kutatás összegyűjti, hogy melyik egyetemről érkező jogi diplomások keresik a legtöbbet.

A Károli Gáspár Református Egyetem diplomásai viszik a prímet, közel 360 ezer forintos bruttó fizetésükkel. Nem sokkal utánuk következik az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is, ahol stabilan elérhető jövedelemnek számít a havi 340 ezer forint. Őket követi nem sokkal lemaradva a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem, de a Miskolci Egyetemről munkába állók is keresnek hasonlóan havi bruttó 300 ezer forintot. 

Felvi

Az adatok a végzés után 1,5–3,5 évvel (vagyis 2017 decemberében) elért, 2014-ben és 2016-ban diplomázottak jövedelmére vonatkoznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

A bolognai rendszert nem adnák fel, a képzéseket ugyanakkor minden egyetemnek a saját feladatához kell szabnia - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Nemzetnek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.