Így kaphattok havi 250 ezer forintos ösztöndíjat pályakezdő diplomásként

A közigazgatási ösztöndíjjal 10 hónapos szakmai gyakorlaton vehettek részt itthon és külföldön. Ma indul a jelentkezés - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

Szeptember 5-től lehet jelentkezni a Miniszterelnökség által meghirdetett Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramra az mkop.hu vagy az osztondijjelentkezes.kormany.hu oldalon. Az ösztöndíjra olyan 30 évnél fiatalabb magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik alap-, mester-, osztatlan vagy a korábbi rendszerben főiskolai szakon diplomáztak (a külföldön szerzett oklevelet honosítani kell), és tárgyalóképes szinten beszélnek angolul, németül vagy franciául.

A felvételt nyert ösztöndíjasok 2020. január elsejétől 10 hónapos szakmai gyakorlaton vehetnek részt - 7 hónapos belföldi és 3 hónapos külföldi felosztásban -, a program teljes ideje alatt mentor segíti a fejlődésüket. Az ösztöndíj havi belföldi összege 250 ezer forint, amely adó- és járulékmentes. Mivel az idei évfolyamon hétszeres volt a túljelentkezés, a Miniszterelnökség a 2020-as évfolyamra felvehető ösztöndíjasok számát - a korábbi ötven fő helyett - hatvan főben határozta meg.

Ezekre az ösztöndíjakra akkor pályázhattok, ha idén kezditek az egyetemet

Rendszeres szociális ösztöndíj, rendkívüli szociális ösztöndíj, alaptámogatás, Bursa Hungarica, Út a diplomához - összegyűjtöttük, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok szociális alapon, és ezekkel mekkora támogatást szerezhettek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.