Több diák dolgozik a kertészetekben és a turizmusban

Még mindig több tízezer dolgozóra lenne szükség, de idén az agráriumban és a turizmusban is elkezdett csökkenni a munkaerőhiány a nyári idénymunkaszezonban - írta csütörtöki számában a Világgazdaság szakmai szervezetek vezetőire hivatkozva.

  • MTI

Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, az idén már javult a helyzet, a termelők könnyebben találnak idénymunkásokat. A javulás okai között említette, hogy érzékelhetően több diák dolgozik a kertészetekben, és a termelők próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani. A bérek az elmúlt öt évben megduplázódtak, az átlagos órabérek mára 900-1300 forintra emelkedtek.

Diákmunka: fontos az írásbeli szerződés, a bérnek is szerepelnie kell benne

Diákként is ragaszkodni kell az írásban megkötött - az alapbért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A mezőgazdaságban a csúcsidőszak a július-szeptemberi betakarítási szezon, Ledó Ferenc szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10-15 ezer fő hiányzik a piacról.

Az idegenforgalmat és vendéglátást illetően Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, hogy országos szinten az ágazatban továbbra is több mint tízezer munkahely betöltetlen, de idén már csökkent a munkaerőhiány. Hozzátette: bár nagy a bérnyomás, de már tudnak olyan fizetést adni, hogy számos vendéglátós úgy dönt, inkább itthon dolgozik, nem külföldön. A Balaton környéki településeken nyáron ma már 1500-2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátósok. Ebben az ágazatban is érezhetően nőtt a diákmunkások száma.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.