Még mindig több tízezer dolgozóra lenne szükség, de idén az agráriumban és a turizmusban is elkezdett csökkenni a munkaerőhiány a nyári idénymunkaszezonban - írta csütörtöki számában a Világgazdaság szakmai szervezetek vezetőire hivatkozva.
Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, az idén már javult a helyzet, a termelők könnyebben találnak idénymunkásokat. A javulás okai között említette, hogy érzékelhetően több diák dolgozik a kertészetekben, és a termelők próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani. A bérek az elmúlt öt évben megduplázódtak, az átlagos órabérek mára 900-1300 forintra emelkedtek.
Diákmunka: fontos az írásbeli szerződés, a bérnek is szerepelnie kell benne
Diákként is ragaszkodni kell az írásban megkötött - az alapbért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A mezőgazdaságban a csúcsidőszak a július-szeptemberi betakarítási szezon, Ledó Ferenc szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10-15 ezer fő hiányzik a piacról.
Az idegenforgalmat és vendéglátást illetően Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, hogy országos szinten az ágazatban továbbra is több mint tízezer munkahely betöltetlen, de idén már csökkent a munkaerőhiány. Hozzátette: bár nagy a bérnyomás, de már tudnak olyan fizetést adni, hogy számos vendéglátós úgy dönt, inkább itthon dolgozik, nem külföldön. A Balaton környéki településeken nyáron ma már 1500-2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátósok. Ebben az ágazatban is érezhetően nőtt a diákmunkások száma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
