Diákmunka: fontos az írásbeli szerződés, a bérnek is szerepelnie kell benne

Diákként is ragaszkodni kell az írásban megkötött – az alapbért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

  • Eduline

A diákok több formában is dolgozhatnak a nyári szünetben, ám a NAV tájékoztatója alapján „munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz”.

A NAV tájékoztatója hozzáteszi: a munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, de alapszabály, hogy egy diáknak is meg kell kapnia a minimálbért, ami napi nyolcórás munka esetén havi bruttó 149 000 forint.

Nyári munka: ezek a diákok munkavállalásának legfontosabb szabályai

A nyári munkát vállaló diákoknak rendelkezniük kell adóazonosító jellel, és el kell érniük a törvényben előírt életkort - írja az Adózóna.

„Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni” – teszi hozzá a NAV.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a megállapodás előtt érdemes a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, „a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni”. A NAV részletes tájékoztatóját a diákmunkáról itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.