Ez a legjobban fizető állás: havonta bruttó 1 millió 20 ezer forintos fizetés

Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 337 500 forint volt, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából.

  • MTI

A közlemény szerint a felmérést több mint 52 800 ember töltötte ki, a válaszok a megyéket tekintve azt mutatják, hogy a legnagyobb bérnövekedés Baranya (bruttó 325 700 forint), Békés (bruttó 286 400 forint) és Vas megyében (bruttó 361 400 forint) történt, mindhárom megyében 18 százalékkal kerestek többet a munkavállalók 2018-ban, mint egy évvel korábban. Vas megye ezzel a harmadik legjobban fizetett megyévé lépett elő Magyarországon, Békésben viszont még a bérnövekedés ellenére is országosan a legalacsonyabb jövedelemre számíthatnak a dolgozók.

A kutatásból kiderült, hogy Budapesten az országban egyedüliként a bruttó átlagbér a 400 000 forintot is meghaladta. A rangsorban a főváros után a nyugat-magyarországi megyék következnek, sorrendben Komárom-Esztergom, Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Pest és Veszprém megye, a bruttó átlagbér mindegyikük esetében átlépte a 350 000 forintos szintet. 

Az egyes pozíciók vizsgálata kimutatta, hogy 2018-ban a legjobban fizetett állás a pilótáké volt, akik havonta bruttó 1 millió 20 ezer forintra számíthattak, őket az orvos tanácsadók követték bruttó 945 100 forintos havi bérrel, az IT-tervezők, az IT projektmenedzserek és az IT Termékmenedzserek havi fizetése pedig bruttó 746 400 és 709 800 forint között változott. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a legrosszabbul fizető pozícióval a takarítók rendelkeztek, akiknek átlagos havi keresete a bruttó 156 000 forintot sem érte el.

Ilyen támogatást kaphatnak a 25 évnél fiatalabb álláskeresők Budapesten

A 25 év alatti fiatalok július 31-ig jelentkezhetnek a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére szolgáló Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban elnevezésű fővárosi részprojektbe - közölte a program megvalósításáért felelős Budapest Főváros Kormányhivatala.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.