Bruttó 380-420 ezer forintot keresnek a kezdő programozók

A programozók kezdő fizetése havi bruttó 380-420 ezer forint között ingadozik.

  • Eduline

A legtöbb programnyelv esetében junior szinten nincsenek nagy eltérések a fizetések között. A kezdő fizetés havi bruttó 380-420 ezer forint között ingadozik – írja a Napi.hu-n megjelent írásában a Codecool mentora.

Hozzáteszi: az egész iparágra jellemző, hogy meredeken növekednek a bérek: kétéves tapasztalattal már havi bruttó 600 ezer forintot lehet keresni, míg ötéves tapasztalattal a fizetés bruttó 900 ezer forintnál kezdődik.

Azonnal jól fizető állást találnak azok, akik ilyen képzést végeznek el

A kiberbűnözés terjedésével egyre növekszik az igény a jól képzett információbiztonsági szakemberekre. Három éven belül várhatóan 3,5 millió betöltetlen állás lesz a szektorban világszerte, az európai cégek háromnegyede szerint nem megfelelő a kiberbiztonsági csapata.

A fizetés főleg a cégmérettől függ: minél nagyobb a vállalat, annál valószínűbb, hogy az ipari átlagnál magasabb bérezésre lehet náluk számítani, például egy kezdő programozó egy multinál havi bruttó 500 ezer forintot is kereshet.

A Codecool szakértője szerint ha egy kezdő programozó biztos munkahelyet szeretne magának, érdemes legalább két nyelven magabiztosan dolgoznia, érdemes ismerni például a Javat, C#-ot vagy a Javascriptet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.