400-450 ezer forintot lehet keresni ezzel a szakmával - már pályakezdőként is

Stabilan havi bruttó 400-450 ezer forint között mozog a Codecool 12+6 hónapos programozóképzését elvégzők várható bére, miközben folyamatosan bővül a felvettek köre itthon és Lengyelországban is.

  • Eduline

Rendszeresen összeírja a kurzusait elvégző tanulók elhelyezkedéskor kapott első fizetésének mértékét a Codecool Programozóiskola. Továbbra is ígéretes, havi 400-450 ezer forint között mozgó bruttó bérre számíthatnak a Codecoolból kikerülő tanulók. 2017-től 2018 júniusáig felfele kúszott a kezdőik bére, a most 2018 őszén álláshoz jutóknál azonban már csak stabilizálódás volt megfigyelhető, az 500ezres határig nem mentek.

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, betöltetlen álláshelyek számáról készült jelentését egyértelműen történelmi rekordnak minősíti mindenki, abban továbbra sincs konszenzus, hogy valójában mekkora is a munkaerőhiány mértéke az egyes iparágakban. Míg a KSH háromezer ember hiányát mutatja ki az informatikai és távközlési szektorban, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége akár harmincezret sem tart elképzelhetetlennek.

„Egyfelől nyilván a mérés módja magyarázza a különbséget, másfelől pedig ez szemléletbeli eltérés is.” – állítja Boda József, a Codecool társalapító-ügyvezetője. „A diákjaink felvevőpiacát jelentő lengyel és magyar vállalatoknál azt tapasztaljuk, hogy az új álláshelyek meghirdetése mellett folyamatosan nő az igény a meglévő dolgozóik átképzésére vagy továbbképzésére is. Magyarul a digitalizálódó ipar tehát nem csak új, statisztikailag számontartható álláshelyeket teremt, hanem igazodást vár el a meglévő foglakoztatottaktól is, immár ennek kiszolgálásába is belekezdtünk.”

Ilyen lesz a 2019-es év a pályakezdőknek: 70 százalékuk számít fizetésemelésre

A fiatalok nagyobb arányban számítanak fizetésemelésre, mint korábban - ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második féléves adataiból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.