Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A fiatalok nagyobb arányban számítanak fizetésemelésre, mint korábban – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második féléves adataiból.
Az eredmények azt mutatják, hogy a 19 és 29 éves kor közöttiek több mint 70 százaléka számít fizetésének növekedésére.
A K&H Csoport 2018 második felében végzett felmérése szerint a 19 és 29 éves kor közötti fiatalok több mint fele, azaz 52 százaléka vár csekély, az inflációnál alacsonyabb mértékű fizetésemelést ebben az évben. 22 százalékuk pedig az inflációt meghaladó mértékben számít bérének növekedésére. Csupán 24 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem számít változásra, míg 2 százalékuk válaszából derült ki, hogy nettó fizetésének csökkentésével kalkulál - írják.
Míg öt évvel ezelőtt a fiataloknak csak 44 százaléka, idén már 74 százaléka számított fizetésemelésre.
Az, hogy a gyerekekkel már kisiskolás korukban beszélgetünk a pénz értékéről nagyon fontos lehet abban, hogy később miként viszonyulnak a munkához, mennyire becsülik meg a munkájukért kapott pénzt, illetve mennyire lesznek reális elvárásaik a munkájukért kapott juttatásokat tekintve - hívta fel a figyelmet Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója a korai pénzügyi oktatás fontosságára.
A munkához való hozzáállás nehéz kérdés a mai fiatal generáció számára Fazekas Éva blogger, álláskeresési tanácsadó szerint. „A telefonjukat nyomkodó, komolytalan gyerekeknek látják őket sokan, de valamit mindenképpen érdemes figyelembe venni: az a telefon nekik a munkaeszközük lesz.
Nettó 220-230 ezer forintot kellene keresnie egy kezdő tanárnak
Elfogadhatóbb lenne legalább a 300-350 ezer forintos bruttó kezdőfizetés, ami nettóban 220-230 ezret jelent - mondta a fiatal tanárok béréről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.