A nemzetközi nyelvvizsgákon eddig is készítettek hangfelvételt, az itthoni szóbeli vizsgákon azonban csak mostantól kötelező az elhangzottak rögzítése.
Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók. A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása alapján a jövőben ugyanis - ha a jelentkező beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük. Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a helyszínre "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.
Lévai Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Idegennyelvi Kommunikációs Intézetének vezetője a Kossuth Rádiónak azt mondta, a nemzetközi vizsgákon már bevett gyakorlat a hangfelvétel készítése. Hozzátette: elképzelhető, hogy a jövőben csak megalapozott panaszokat tesznek majd a vizsgázók, hiszen könnyen ellenőrizni lehet, mi hangzott el a szóbelin.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta, a hangfelvétel készítése csupán technikai változás, a felvételeket a fellebbezési határidő lejárta után már nem is érdemes megőrizni.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a felvételeknek a vizsgáztatók megnyugtatásánál fontosabb szerepe van, és ezért jóval hosszabb ideig kell ezeket tárolni. A hangdokumentumoknak nagyon fontos szerepe lesz abban, hogy a vizsgaközpont gondoskodni tudjon arról, hogy valamennyi vizsgáztatója ugyanúgy alkalmazza az értékelési rendszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
