A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A nemzetközi nyelvvizsgákon eddig is készítettek hangfelvételt, az itthoni szóbeli vizsgákon azonban csak mostantól kötelező az elhangzottak rögzítése.

Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók. A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása alapján a jövőben ugyanis - ha a jelentkező beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük. Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a helyszínre "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.
Lévai Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Idegennyelvi Kommunikációs Intézetének vezetője a Kossuth Rádiónak azt mondta, a nemzetközi vizsgákon már bevett gyakorlat a hangfelvétel készítése. Hozzátette: elképzelhető, hogy a jövőben csak megalapozott panaszokat tesznek majd a vizsgázók, hiszen könnyen ellenőrizni lehet, mi hangzott el a szóbelin.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta, a hangfelvétel készítése csupán technikai változás, a felvételeket a fellebbezési határidő lejárta után már nem is érdemes megőrizni.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a felvételeknek a vizsgáztatók megnyugtatásánál fontosabb szerepe van, és ezért jóval hosszabb ideig kell ezeket tárolni. A hangdokumentumoknak nagyon fontos szerepe lesz abban, hogy a vizsgaközpont gondoskodni tudjon arról, hogy valamennyi vizsgáztatója ugyanúgy alkalmazza az értékelési rendszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.